Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]

mégis, hogy a telekkönyv a tényleges birtokállapottal lehető összhangzásba hozassék, a B. lap szerkesztésénél kivételesen a telekkönyvön kívüli tényleges állapot is figyelembe veendő, ha az érdekelt felek a szerkesztéssel foglalkozó bizottság előtt az eljárásról szóló részben körülírt bizonyítékokat szolgáltatják (14. §.). Ily bizonyítékot pedig képez az átruházó telekkönyvi tulajdonostól eredő, habár bekeblezésnek alapjául nem, sőt előjegyzés alapjáúl sem alkalmas írásbeli szerződés és ugyanezen tulajdonosnak az átalakító bizottság előtt szóval tett és jegyzőkönyvbe vett, a jogügylet létrejöttére vonatkozó beismerése (36. §.).

Látni való ebből, hogy a tényleges birtoklásnak a betétek B. lapjának szerkesztésénél kisegítő hatás mindössze az esetben tulajdoníttatnék, ha van a jogügyletről, a telekkönyvi tulajdonostól származó okirat, de ez a bel- vagy külkellékek tekintetében oly gyarló, hogy előjegyzés alapjáúl sem szolgálhat, és ha még ahoz a telekkönyvi tulajdonostól-—mivel már elhalt, mivel távol vaD, vagy más okból — szóbeli nyilatkozat sem szerezhető. Mert ha van telekkönyvi bejegyzés alapjának alkalmas okirat, vagy ha a telekkönyvi tulajdonostól a megtörtént átruházást beismerő nyilatkozat vagy akár- a hiányos okiratra vonatkozó írásbeli pótnyilatkozat szerezhető, akkor a tulajdonjog bejegyzése ezen bizonyítékok alapján, a telekkönyvi rendelet szabályai szerint is kieszközölhető ; akkor tehát a tényleges birtoklás kimutatása felesleges. Ha pedig a birtokosnak szerződési okirata egyáltalában nincs és ilyent többé nem is szerezhet, akkor a tényleges birtoklás igazolása mit sem használ.

Egy esetben ki van terjesztve a tényleges birtoklásnak hatálya; abban t.i., midőn az igényelt ingatlan nyilvánkönyvön kívül több átruházásnak képezte tárgyát és ezen átruházások mindenikéről sem az okiratok fel nem mutathatók, sem a jogügyletek létrejötte az összes átruházóknak beismerésével nem igazolható. Ilyenkor a további átruházásokról hiányzó okiratok a helyhatóság vagy a bizalmi férfiak oly irányú bizonyításával, hogy az átruházásokról tudomással bírnak, és a tényleges birtoklás igazolásával pótolhatók. De a telekkönyvi tulajdonostól vagy igazolt örököseitől származó, legalább előjegyzésre alkalmas okirat felmutatása vagy ugyanezeknek az átruhá5