Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]

16

nézve is biztosíttassák, — névszerint, hogy a tényleges tulajdonosok a telekkönyvekben bekebeleztessenek. Káplány ur fölemlíti azon javaslatokat, melyek e czélt lehetőleg előmozdítanák.

A hagyatéki eljárásnak legalább az ingatlanokra vonatkozólag kötelezővé tétele, melyet szerző «Milyen legyen a telekkönyvi reform ?» czímü könyvében már tavaly kifejtett. Kétséget nem szenved, hogy ez telekkönyveinknek a tettleges birtoklással való összhangzatba hozatala czéljából igen előnyös volna és azon kuszáit és zavart viszonyokat, melyek különösen a kisbirtokosokat sújtják és hitelképességüktől megfosztva az uzsora karjaiba hajtják, gyökeresen orvosolná. E mellett azonban más rendszabályok is alkalmazandók. És itt elkísérjük szerzőt az okmány, továbbá a hitelesítési, végre az úgynevezett beadványt és ellenjegyzési kényszer kérdéseihez.

Káplány ur javaslatai lényegben a következők: О az okmány- és beadványkényszer híve és a telekkönyvi jogok szerzését, átváltoztatását és megszüntetését bizonyos orgánumok által fölvett okiratokhoz akarja kötni. Ily orgánumok volnának javaslata értelmében:

1- ör, az illetékes telekkönyvi hatóság, mely előtt a személyesen megjelenő felek bevallása alapján történnék a nyilván- könyvi jogokról intézkedés;

2- or, a kir. közjegyzők;

3- or, két, az ügyvédi kamara által e ezélra kijelölt önálló és kifogástalan ügyvéd.

E három pont alatt elősorolt közegek által pecsét alatt fölvett okmányoknak a közjegyzői okmányok végrehajtási joghatályát tulajdonítja; ezeken kívül azonban még az okmányok fölvételére feljogosítandónak tartja:

4- er, egy ügyvédet két nagykorú, aggálytalan férfi tanú jelenléte mellett;

5- ör végre kis községekben és olyan nagy községekben (mezővárosok és nagy faluk), a hol nincs legalább egy ilyen ügyvéd, a községi jegyzőt és két írni, olvasni tudó községi képviselőt.

Az okmánykényszer mellett még a beadványi kényszert is kívánja: tehát az okiratot fölvevő közjegyző, ügyvéd, községi jegyző köteles legyen a tulajdonjog bekebelezésére vonatkozó,