Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
17 általa ellenjegyzett és szabályszerűleg fölszerelt kérvényt az eredeti okirattal együtt 15 nap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz beadni, egyúttal a birtokváltozást az illetékes községi jegyzőnél bejelenteni. Egyúttal elénk terjeszt egy díjszabályzatot, nemcsak a munkadíjra, hanem az okirat, kérvény- és felzet- bélyegekre nézve, melynél azon helyes alapelvet hangsúlyozza, hogy — akárhová forduljon is a fél — mindenütt ugyanazon költsége legyen; mert ha például a telekkönyvi hatóság előtt tett bevallásért munkadíjat nem kellene a félnek a kir. kincstár részére bélyegekben fizetnie, avagy kevesebbet kellene fizetnie mint akár a kir. közjegyzőnél, ügyvédnél vagy községi jegyzőnél : ez által az imént említett három tényező ok nélkül és érzékenyen károsíttatnék meg. E javaslatokhoz hozzászólás előtt ismertetnem kell a törvényjavaslat ide vonatkozó intézkedéseit, illetőleg a törvényjavaslat tárgyalására összehívott szakértekezlet többségének megállapodásait. A szakértekezlet elvileg a közjegyzői kényszert pártolta, mert a nyilvánkönyvi jogok biztossága szempontjából e rendszer a leginkább javasolható. Ezen kívánalom azonban a jelenlegi viszonyok és áramlatok közt — ezekkel tüzetesebben foglalkozni nem akarok -— kivihetetlen s ezért más módozatokkal is kellett foglalkozni. És így a szakértekezlet az okiratoknak hitelesítését kívánván az úgynevezett hitelesítési kényszer álláspontjára helyezkedett; e hitelesítéssel a kir. közjegyzőket vélte felruházandóknak, de 1000 frt értéken alóli jogügyleteknél az aláirások hitelesítését a községi elöljárók által eszközölhetőnek mondotta ki. E mellett a törvényjavaslat az ellenjegyzési kényszer behozatalát kívánja: t. i. a telekkönyvi kérvénynek kir. közjegyző vagy ügyvéd által leendő ellenjegyzését. A községi és körjegyzőket az illető községi lakosok érdekében legfeljebb 200 frt. értéket képviselő szolgalmi jog bejegyeztetésére czélzó kérvények beadására följogosítja, úgyszintén azokat is kik törvénykezési vagy telekkönyvi téren hivatalosan működnek saját s hozzátartozóik ügyében. A szakirodalom és sajtó e nézetekkel behatólag foglalkozott és a pro és contra érvek bizonyára nem kerülték el ezen 2
