Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]

17 általa ellenjegyzett és szabályszerűleg fölszerelt kérvényt az eredeti okirattal együtt 15 nap alatt az illetékes telekkönyvi ha­tósághoz beadni, egyúttal a birtokváltozást az illetékes községi jegyzőnél bejelenteni. Egyúttal elénk terjeszt egy díjszabályza­tot, nemcsak a munkadíjra, hanem az okirat, kérvény- és felzet- bélyegekre nézve, melynél azon helyes alapelvet hangsúlyozza, hogy — akárhová forduljon is a fél — mindenütt ugyanazon költ­sége legyen; mert ha például a telekkönyvi hatóság előtt tett bevallásért munkadíjat nem kellene a félnek a kir. kincstár ré­szére bélyegekben fizetnie, avagy kevesebbet kellene fizetnie mint akár a kir. közjegyzőnél, ügyvédnél vagy községi jegyző­nél : ez által az imént említett három tényező ok nélkül és ér­zékenyen károsíttatnék meg. E javaslatokhoz hozzászólás előtt ismertetnem kell a tör­vényjavaslat ide vonatkozó intézkedéseit, illetőleg a törvényja­vaslat tárgyalására összehívott szakértekezlet többségének meg­állapodásait. A szakértekezlet elvileg a közjegyzői kényszert pártolta, mert a nyilvánkönyvi jogok biztossága szempontjából e rend­szer a leginkább javasolható. Ezen kívánalom azonban a jelen­legi viszonyok és áramlatok közt — ezekkel tüzetesebben fog­lalkozni nem akarok -— kivihetetlen s ezért más módozatokkal is kellett foglalkozni. És így a szakértekezlet az okiratoknak hitelesítését kívánván az úgynevezett hitelesítési kényszer állás­pontjára helyezkedett; e hitelesítéssel a kir. közjegyzőket vélte felruházandóknak, de 1000 frt értéken alóli jogügyleteknél az aláirások hitelesítését a községi elöljárók által eszközölhetőnek mondotta ki. E mellett a törvényjavaslat az ellenjegyzési kényszer beho­zatalát kívánja: t. i. a telekkönyvi kérvénynek kir. közjegyző vagy ügyvéd által leendő ellenjegyzését. A községi és körjegyző­ket az illető községi lakosok érdekében legfeljebb 200 frt. érté­ket képviselő szolgalmi jog bejegyeztetésére czélzó kérvények beadására följogosítja, úgyszintén azokat is kik törvénykezési vagy telekkönyvi téren hivatalosan működnek saját s hozzátar­tozóik ügyében. A szakirodalom és sajtó e nézetekkel behatólag foglalko­zott és a pro és contra érvek bizonyára nem kerülték el ezen 2

Next

/
Thumbnails
Contents