Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
15 nek. De — és itt különösen kiemeljük Förster ur nézetét, mert az a szőnyegen levő törvényjavaslatra is vonatkozhatik — az adóföldkönyvekből a telekkönyvbe való bevezetés terjedelmében is van bizonyos határ, melyet a földhitel érdekei szabnak elénk. Westphália tartományban minden birtokrészletre vonatkozó körülmények a kataszterből a telekkönyvbe átvezettettek; ezen részletes átvezetések egységes jószágtesteknél igen mesz- szire vezetnének és a telekkönyvet túlterhelnék. A telekkönyveknél úgy a vevőkre, mint a hitelezőkre nézve elégséges, ha a birtoktest összterjedelme, valamint az egésznek tiszta jövedelme kitűnik a telekkönyvből; nem bir rá nézve értékkel az, hogy minden egyes adóföldkönyvi részlet terjedelmét és tiszta jövedelmét ismerje. Ezért a porosz telekkönyvi rendtartás azt írja elő: Jószágtesteknél (Gutscomplexe), melyek az adókönyv szerint több alrészletből (Flächenabschnitte) állanak, elégséges, ha csak az összterület és az összes tiszta jövedelem jegyeztetik be. Ezen elvet alkalmazva a jelen átalakítási munkálatra, azt hiszem, hogy a kataszteri munkálatnak egész terjedelmében való átvezetése az A) lapra telekkönyveinkre nézve túlterhelő volna s a közhiteinek sem képezi követelményét. Kimondandó volna — a mit a javaslatban sajnálattal nélkülözök t. i. az, —hogy az esetben, ha több, a kataszterben külön számmal megjelölt részlet természetileg is összefügg, ugyanazon jogi természettel bir és nyilvánkönyvi akadályok nem forognak fen, azok a telekkönyvben a kataszteri helyrajzi számoknak ösz- szefoglalása és az összegezett tiszta jövedelem kitüntetése mellett egy sorszám alatt vehetők fel. Ezen módon nevezetesen egyszerűsítenék a birtoklapokat és e mellett a munkálat czéljai közöl egyet sem adnánk fel. Az összeegyeztetési eljárás egyéb részleteivel nem akarok foglalkozni, részint azért, mert Káplány Géza ur előadása sem terjed ki ezekre, részint mert volt már alkalmam azokra vonatkozó igénytelen nézeteimet tavaly egy külön füzetben* kifejteni. De a jelenlegi összeegyeztetés nem elegendő, hanem szabályokra van szükség, hogy ezen összhangzatba hozatal a jövőre * Telekkönyv és Kataszter (1884.) megjelent a Nemzetgazdasági Szemlében is.
