Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
7 könyvi rendtartás 63. §-ából vétetett át. De a mint az osztrák törvény e részben ki nem elégítő: mert az esetben, ha a bejegyzésről a sérelmet szenvedett fél a telekkvi hivatal szabálytalansága vagy más ok folytán értesítést nem kapott, a törlési kereset jogát még harmadik személyek irányában is három évig megengedi: úgy a fönn idézett törvényjavaslat sem szerez kellő és teljes hatályt a publicitási elvnek, mert ily esetről nem intézkedik. A másik hiányon, hogy telekkönyveink az ingatlanok tárgyilagos ismertető jelét lehetőleg tökéletes alakban nem nyújtják, megfelelőleg a kataszterben foglalt adatokkal, és hogy a birtokváltozások telekkönyvi kitüntetése nem biztosíttatik, a törvényjavaslattal szintén segítve leend, sőt épen ezen összeegyeztetés képezi a javaslatnak kiindulási pontját. Mielőtt azonban sajátképi tárgyamra — a telekkönyvek átalakítási munkálatára — térnék át: röviden foglalkozni akarok Káplány ur két javaslatával, melyet előadása tartalmaz. Az egyik javaslat az előjegyzés eltörlését foglalja magában, oly módosítással azonban, hogy ha a bekebelezés valamely magánokirat alapján meg nem engedhető: a kérvény a rangsorozat fenntartása czéljából feljegyeztessék ugyan, de az észlelt valamennyi hiánynak tüzetes elősorolása mellett azon kijelentéssel adassák vissza, miszerint ha a jelzett hiányok a végzés vételétől számítandó 30 nap alatt nem pótoltatnak: a széljegy töröltetni fog. E szerint jogukban álljon a feleknek okiratok, lejárt adóslevelek és bizonyíték erejüket még el nem vesztett hitelesített számlakivonatok alapján bekeblezést kérni s a kiegészítésre kitűzött 30 napon belől a kijelölt hiányokat pótolni, illetőleg a pernek folyamatban létét igazolni. Ez Káplány ur javaslata. Erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy az ily följegyzések, melyek a jogszerzőt ideiglenesen biztosítják arról, hogy a tárgyat illető változtatások joginak későbbi bekeblezésére nézve sérelmesek nem lehetnek, a külföldi jogrendszerekben nem ismeretlenek és «protestatiók », jogmegóvások neve alatt fordulnak elő. Ilyenek a «protestationes pro conservando jure et loco» és a «protestatio de non disponendo», mely némikép a telekkönyvi rendszerünk szerint megengedett tulajdonjogelőjegyzésnek felel meg, mint ez Gönner: Commentar über das Ну-
