Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
8 pothekengesetz f. d. Königreich Bayern» czimű műve I. kötete 355. в köv. lapjaiból kiderül. E helyett az osztrák polgári törvénykönyv az előjegyzés intézményét fogadta el — föltételes jogszerzést, melyre ismét újabb föltételes jogokat lehet nyerni, mig a protestatio csak a jogszerző rangsorozati biztosítására szolgál. Bőszemről azonban az előjegyzés intézményét czélszerűbb- nek tartom a javasolt följegyzésnél, — csak egyet kötök ki, azt t. i., hogy az előjegyzés a földbirtokos tisztán személyes hitelezői javára ■— vagyis azok javára, kik csakis személyi hitel alapján szerződtek vele és a hitelt nem dologi biztosítékokra fektették, — egyáltalán meg ne engedtessék. Az osztrák polgári törvénykönyv 449. §-a szerint ugyanis a zálogjog mindenkor érvényes követelést tételez fel, de nem minden követelés ad czimet a zálogjoghoz. Ez vagy törvényen, vagy birói ítéleten, vagy szerződésen vagy a tulajdonosnak végrendeletén alapul. A polgári törvénykönyvvel ellentétben áll azonban a magyar- országi telekkönyvi rendtartás, mely szerint a lejárt adóslevelek, habár zálogjoghoz való czimet nem tartalmaztak is, könyvkivonati adósságok előjegyeztethettek, vagyis ily tisztán személyes hitel alapján támadt adósságok dologi biztosítást nyerhetnek, a személyi hitel köréből ez által a dologi hitel körébe jutnak. Ezek kizárása mellett, én az előjegyzést fentartandónak vélem és pedig két oknál fogva: először: mert az előjegyzett követelésre rögtön jogokat lehetvén szerezni, illetve nyerni, a dologbeli jogoknak a nyilvánköny vekre alapított forgalmát megkönnyebbítjük és az előjegyzett jogosultnak jogi helyzetét kedvezőbbé teszszük, ha, be nem várva a 30 napot, neki joga iránti dispositiora rögtön lehetőséget nyújtunk. Másodszor: az előjegyzés eltörlése által azoknak jogi helyzetét, kik per utján kívánnak dologbeli biztosítást nyerni, határozottan roszabbá teszszük, — pedig Káplány ur műve 31-ik lapján maga azt kívánja «hogy a felek helyzetét roszabbá ne tegyük». Bátor leszek el is mondani, miért lesz a felek helyzete roszabbá. Eddig ugyanis, ha egyszer az előjegyzés megtörtént és ez per utján volt igazolandó: az ily perben njogczím igazolása nem kivántatott, hanem egyedül az előjegyzett követelés valódisága és fennállása volt
