Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
lap utolsó bekezdés); mégis utóbb (28. lap harmadik bekezdés) sajátságos követelménynek mondja, «bogy a biró a szóbeli tárgyalás után nyomban hozza meg határozatát, melyet a helyes irányban induló gyakorlat (értsd mindenkor a francziát) már régen visszautasított, mint alaptalant» sőt értekező úr ezt a «legnagyobb absurdunmak» tartja. Én pedig bátorkodom ezt a követelményt még kis absurdumnak sem tartani. A kizárólagosság, az egész léleknek a szőnyegen lévő ügybe fektetése, az alapos judicium legfőbb biztosítéka. A sváj- czi biró, mihelyt egy ügybe belemélyedett, nem gondol az egész világgal, nem a váróteremben zsúfolt egyéb felekkel, hanem úgy meríti ki az ügyet, mintha más per folyamatban sem volna, az elsöbiróság, mintha felebbvitel sem léteznék, mintha csak ezen ügy elintézésére választatott volna meg. Jelen voltam e bírák tanácskozásainál — még a hol nem nyilvánosak is — s az elhamarkodásnak legkisebb jelét sem észleltem soha. «Idő kell -— így elmélkedik tovább értekező úr — míg a judicium megérlelődik, szilárd meggyőződéssé válik». Ez helyes állítás és elfogadom az esetre, ha a bíróság nem volna más ügyekkel is elfoglalva, csak egygyel; de a hol 10—lő tárgyalás tartandó egy napon, ott egyik elmossa a másiknak benyomását s azért én inkább azokhoz hajlom, a kik az ítélethozatalnak nyomban való történtét kívánják. De ez csak szabályul volna felállítandó; a délibérét megengedném. A gyakorlat és a szellem, melyben a bíróságok a törvényt kezelik, el fogja a helyes középutat találni. De a franczia rendszert e tekintetben nem helyeselhetem. Brüsselben, Párisban, Rómában egy rendes pernek (ellentétben a sommással) sem bírtam bevárni teljes letárgyaltatását. Az audience elején hirdettek ítéleteket olyan ügyekben, melyek hetekkel előbb lettek letárgyalva; ezután egy választ hallottam, melynek ellenbeszéde egy héttel előbb lett elmondva vagy egy ellenbeszédet, melynek válasza két hét múlva volt elmondandó. Közbe-közbe töltelékül, az államügyész beszélt, helyesebben olvasott fel műbeszédet saját gyönyörűségére, olyan ügyekben, melyekben a felek hetekkel ezelőtt plaidiroztak s így sok ügy lett kóstolgatva, de egynek sem szerezhettem bírói meggyőződés alkotására alkalmas összképét. Az «en état» lévő ügyek n