Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]

fölötti tanácskozásra olyan napokat tűznek ki, a melyeken nyilvános audience nincs s a palais termei és folyosói csendesebbek. Ekkor meghozzák az ítéleteket, az íratok alapján. Hogy ezen eljárás Francziaországban sem tartatik helyesnek, bizonyítja a többször idézett párisi javaslat 111. §-a s a 21. lapon foglalt indokolás: «Les jugements seront rendus a Г audience sur le champ, á moins que les juges n’aient mis l’affaire en déli- béré», (stante sessione fognak az ítéletek hozatni; hacsak delibérét nem rendel a bíróság), mely esetben a régi és az új szöveg szerint, előadó rendeltetik ki. Csak a gyakorlatban fejlődő inertia tette azzá, a mi, az ítélethozatal körüli ezen eljárást, mert már az 1453. évi ordonnance mondja 77. szakaszában: «mennél hamarább lesz ítélve az ügyben a perbeszéd után, annál elevenebb és jobb lesz a birák emlékezete a felek által előterjesztettekről»; «de tant, que la cause sera plus brief jugiée apres la plaidoirie, de tant auront les juges meilleure et plus frésche mémoire des choses proposées par les parties».

A nyilvánosság a tárgyalások tekintetében s annak korlátozása nem szorult indokolásra. Egyik jelentékeny vívmánya ez a helyes jogszolgáltatás körüli modern törekvéseknek. Rendszerünk a bírónak több szabadságot és belátásának nagyobb tért engedvén, «la publicité sera le frein le plus salutaire contre toute décision capricieuse et injuste» «a legüdvösebb óvszer minden szeszélyes és igazságtalan intézkedés ellen». (Bellot.) A nyilvánosság ismert egyéb előnyei is csak a szóbeliség mellett jutnak teljes érvényre, csak e rendszer mellett lesz a törvényszék csarnoka, a jogpolitikai népnevelés s a cultura hathatós intézetévé.

Érdekes a tanácskozás és szavazás nyilvánosságának kérdése. Nincs dialektika, mely az ezen intézménynyel szemben fenforgó előítéletet oly biztosan eloszlatni tudná, mint a szemlélés. Nem fogom indítványozni, felemlítem csak teljesség kedvéért.

Emelő az, midőn a bíróság számot ád a lefolyt tárgyalás es bizonyítási eljárás folyamán kifejlettek percepti ójáról, a feleknek betekintést enged, úgy szólván, agy velejének tevékenységébe, mely abban áll, hogy a minden világi érdektől, szenve^ delytől, rokonszenv- és ellenszenvtől megtisztult s a jogtudoÜ8