Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
tességgel a korona dominium eminense és haramiáéi joga által kifejezést nyert, kétségkívül örökre eltöröltetett közjogi átalakulásunk folytán. Az egyéni szabadtulajdon és jogegyenlőség a mi magánjogunknak is alapjává lettek 48-ban. De azért ennek összes folyományai korántsem valósultak meg, sőt újabban épen a lerontott rendszer maradványainak restaurálása és azok szellemében való alkotás mellett nyilatkozik hatalmas áramlat, mely más országok hasonló mozgalmaira és irodalmára támaszkodik és gazdasági bajainkban leli befolyásának forrását. A feudalismus alapja a földbirtok, még pedig az egyéni tulajdonostól nem függő földbirtok. Ma ismét ezt akarják némelyek a gazdaság és jog központjává tenni. A feudalismus az osztályok rendi szervezetét tételezi föl, mely a birtokrendben is kifejezést nyer. Ma újra halljuk a parasztbirtok, a középbirtok, a parasztok és köznemesek oltalmának különjogú rendezésének sürgetését. A hűbéri rendszer központja a nemesi birtok. E birtok némely prasrogativái: a regálék, vagyis a magánadók elsőrendű élelmi czikkekre, az őrlési és szeszesital-mérési monopolium ma sincsenek megváltva és a megváltás oly terveit halljuk most néha ajánlani, melyek csak névleges kisajátítást es más alakban való megörökítést involválnak e gazdaságilag és jogilag egyaránt minősíthetlen középkori residuák tekintetében. A nemesi birtoknak jogi tartozéka ezenkívül ma is a halászati monopolium és mellesleg megjegyezhetjük, hogy legújabb vadászati törvényünk (mely épen e czélra «reformálta» valamivel liberálisabb elődjét) szintén magán viseli a középkori nemesi sportprivilegium jellegét, midőn a nagybirtokosoknak tényleges exclusivitást biztosít és így a kisbirtokon levő vadat csak amazok által occupálható dologgá minősíti. További tartozék a vízi jog, mely mint partbérjog, karójog, vízfolyás fölötti tulajdon lép föl és melyet mint «szerzett jogot» legnagyobbrészt fentart a vízi jog legújabb törvényjavaslata is. A régi nemzetségi és családi köztulajdonból és osztály- rendszerből szemben a nemesi birtok egységével eredt közbirtokosság ma is (rendezetlen) magánjogi személyül jelenkezik. A nemesi birtok egykori gazdasági föltétele, a nemes kastély tartozékát képezett falvak, a jobbágyközség meghatáro22
