Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
23 zott számú telkeivel, el nem űzhető úrbéreseivel ma is nyomot hagy a «volt úrbéresek» hasonló (rendezetlen) magánjogi személyében, az ő közbirtokosságukban az egykori közlegelő, közös erdő és nádas területen, a mennyiben az úrbéri rendezés — az uradalom és volt jobbágyok birtokának elválasztása — után is a közönséges köztulajdon teljes, minden egyes által igényelhető oszthatóságával azon helyt nem fog. (1871 : 53. t.-cz. stb.) Ezen bűbérjogi residuumok nagyrészt rendezetlenek, részben nem is törvényen alapulók és semmi kapcsolatban nem állanak a nyilvánkönyvi intézménynyel, melynek behozatalakor azok szándékosan mellőztettek. Mindössze annyiban képezték a telekjegyzőkönyvek fölvételekor a kiindulási pontot, hogy a nemesi birtok a megyei, az úrbéri (paraszt) birtok a járási bíróság hatáskörébe lett utalva. Utóbb összesítve és központosítva lett megyénkint a telekkönyvi ügy, melyet ma a kir. törvényszékek és részben a kir. járásbíróságok kezelnek. A regálék szoros tartozéki jellegén (oszthatlanság, önállóan elidegeníthet- lenség) csorbát ejtett az újabb forgalmi jog : végrehajtási törvények, stb. Irányadó judicaturánk szerint a birtok minőségére nézve most is az usus: szolgáltatást teljesített-e vagy kapott birtokosa a megváltásig, irányadó. Természetesen mindez sok zavarra és vitára ad okot és kívánatos, hogy végre befejeztessék a szabad föld és egyéni tulajdon jogi folyományainak megvalósítása mindezen bűbérjogi maradvány megszüntetése és az avval járó jogállapotok korszerű rendezése által. Ilyennek ellentétét képezné azonban azon óhaj, mely pl. a vízi jog rendezésével is nyilvánult, hogy még az usus mértékén és szokásjogán túl a szerzett, ú. n. «alvó» jogok is respec- táltassanak a törvényhozás részéről, mi elévülhetlen jogokra vezet, és hogy mindezek külön teljes kisajátítás tárgyát képezzék, mi kivihetetlen és pl. a folyók tekintetében soha semmi polgárosult államban nem követtetett. Nézetünk szerint a külön kiváltságon, mint lex privatán nem nyugvó nemesi birtoki tartozékok a hűbéri birtok jellegének eltörlése folytán ipso jure megszűntek és a földtehermentesítésen felül külön váltságdíj méltányosság szerint sem jár
