Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]

IS

theka, a társulás új alakzatai az egész dologi és kötelmi jog terén átalakulást jeleznek.

Az obligatio fogalma sem többé a római. A eausa elejtése, a vagyoni végrehajtás, a felbontás vagy kártérítés igényének alternatívái, a helyettesítések mozgékony volta és sokfajúsága utolsó nyomát is eltörülik a nexusból fejlődött római kötelemnek.

A kártérítés, a dolus joga oly szellemben változtak (vagy kellett volna változniok), mint a modern büntető jog (vagyis az általános jogtan és alapjainak) felfogása eltér a rómaitól és a mint ezt a mai gazdasági viszonyok, a csalárdság formái, a bizonyítás nehézségei stb. követelik.

Elesett a családjog autoritarius alapja: a családfő souve- rainitása, a család egysége, nő és gyermekek alávetettsége 8 ebből folyó vagyonjogi következmények.

Az örökjog fogalmában elenyészett a jogalany átmeneteiének momentuma. A hagyaték liquidálandó vagyontömeg, az örökös és hitelező tényleg egyforma igénylő lett. A végrendeleti és törvényes örökös, az örökös és hagyományos jogi szempontból alig különböznek már (vagy nem kellene különbözniük).

A gyakorlati élet igényeihez idomult a törvényhozás ott is, hol római és történelmi nemzeti jogi alapból akart kiindulni. És a mit a római jogból átvett p. o. a íranczia vagy bármely német polgári törvénykönyv, azt a praxis ismét az élettel kapcsolatba hozva, ehhez alkalmazni igyekezett. És hol ezt nem tette, hanem merev törvénylogikát uralt, ott reformot igénylő ellentétet provokált az élet joga és az írott jog között.

Az elmélet terén az u. n. általános magánjog tanaiban (szemben az önállóan fejlődött és tárgyalt u. n. specialis jogokkal, mely külömböztetés egyébiránt merőben önkényű és alaptalan) a hagyományos tekintélyű és befejezett római jogi doctrina tovább tartotta fen magát, bár a hol vannak, ott a tételes törvénykönyvek magyarázata és judicaturája vált a valódi magánjogi ismévé.

Ma már a római eredetű elméleti tanok revízióját a pan- dekták országában is sürgetik a legilletékesebb férfiak. Ha Iheeing a korral ellentétben látja a német civilistika dogmáit es construction és czéluraló, gyakorlati, rationalis praxist, tör-