Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]

vélem legjobban visszaadhatni, ha azt mondom: távolítsuk el pereinkből a tanuvallomási jegyzőkönyveket és szorítsuk a bírót a tanúvallomások méltánylása tekintetében, a bővítve képzelt «Észrevételek»-re. Ilyenek a tanúvallomásokkal foglalkozó plai- doiriek, lélekölő felolvasásokkal párosítva. Már pedig az írott tanúvallomásokkal is kezünkben, folyton érezzük szükségét an­nak, hogy a tanúhoz, kinek roszul Írott vallomását a kérdő­pontokkal fáradságosan egyeztettük vagy a melyben végre kita­láltuk, hogy a 15. számú «Igaz» milyen kérdésre vonatkozik, részletesb kérdéseket intézhessünk. Itt tehát nem a tanú «arcz- fintorgatásának» — melyre nem igen vagyunk kiváncsiak — tanulmányozásáról, hanem gyakorlatibb szükségletről van szó. Ezen eljárással egy lélekzetben dicséri értekező úr az «Interrogatoire sur faits et articles» a Code Y. fejezetében sza­bályozott intézményét s ehez consequensen még a szakértők véleményét is sorozhatta volna. Ha azokat az unalmas felolvasásokat, a bírák agyvelejét szárító, figyelmét ölő felolvasásokat s meddő vitatkozásokat hal­lotta volna, melyek a bizonyítás e három nemének audience-on kívüli felvételének köszönik eredetüket: akkor nem ezen intéz­ményekben keresné «a vezérfonalat, melyen — szerinte — egy életrevaló, modern perrendtartásnak haladnia kell.» (Saját szavai.) De lássuk magukat a írancziákat, kik értekező úr szerint, elvekkel nem sokat törődve, ott veszik a jót, a hol találják s bizonyítási ezen eljárásukban ilyen jót találtak fel. Az összes irók a tanubizonyítékkal történt ezen mostoha perrendi elbá­nást, a törvényhozó azon pressiója jelenségének tekintik, melyet az ordonnance de Moulins óta, az 1667. évi ordonnance-on keresztül, a Code Napoléon 1341. szakaszáig az okirati bizo­nyíték általánosítása czéljából, a felekre gyakorolt. Tudjuk, hogy a Code szerint, a 150 ícot meghaladó substratumu ügyre nézve, a tanubizonyítás kizárva van; ha csak a jogügylet ked- vezmenyezett körülmények között létre nem jött, vagy com­mencement d’une preuve elő nem fekszik, vagy nem kereske­delmi az ügy. Oly nagy volt a tanubizonyítékkal való visszaélés, hogy az írástudatlanság legvirágzóbb korában, ily drakonikus intéz­21

Next

/
Thumbnails
Contents