Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
1!) fungál, s a plaidoiriek csak ennek előadása után hallgattatnak meg, és az intézmény mindenütt helyesnek bizonyult. Azért ne Ítéljük el az előadói intézményt hazai tapasztalásunk nyomán, hisz eljárásunk e tekintetbeni monstruozitását e körben senki sem vonja kétségbe; de be kell ismernünk azt is, hogy a mai körülmények között nem tehetünk jobbat, nem nélkülözhetjük a peranyag s a collegium ezen közvetítőjét. Utazásom közben sokat examináltak állapotaink felől s a kívánt felvilágosításokat nem igen örvendetes igazságügyi állapotaink ismertetésével kellett, sokszor igen drágán, megvásárolnom ; de mondhatom semmi sem tett a külföldiekre olyan meglepő benyomást, mint az ügyek társasbírói ellátásának nálunk dívó módja. Addig még értettek, a míg azt hallották, hogy a per egészben írva van és plaidoirie nélkül intéztetik el, hogy előadó van, azt is értették, sőt az írásbeliségnél természetesnek találták; de e rendszerből azt következtették, hogy a pert minden bíró elolvassa, azután összejönnek tanácskoznak, Ítélnek vagy hogy a perek felolvastatnak tanácskozás előtt; de hogy az ítélő bírák többségét minden instantiában azok képezik, a kik a pert nem olvasták, azt igen csodálatosnak és az egyes bírói intézménynél roszabbnak találták. Ha még tudták volna, hogy 5—7 percznél többet nem szentelhetünk egy per előadására! * Azért a per írásbeli anyagát mindenütt a hol a szóbeliség történetileg fejlődött s nem deus ex machinaként lépett fel, ügy tekintik, hogy azt mindenkinek ismernie kell, a ki a perben szavazni hivatva van. Si iudicas, cognosce ! A tribunal fédéral, a vaudi canton bíróságainál stb. a bírák lakásán köröztetnek az iratok s csak a körözés befejezte í:i Hasonló monstruozitásnak tekintik a tárgyaláson kívüli, nálunk dívó titkos és egyoldalii в az ellenfél által nem ellenőrizhető informá- tiót. A franczia, belga, olasz bíró, mihelyt tógáját letette, szóba sem áll peres dologban. Svájczban «des freien Bürgers unwürdig»-nek mondják a törvények s az angol bíró esküt tesz arra, hogy ülésenkívül nem fogad el értesítést (V. ö. BoNCENNEnek I. 280. lapján e tárgyra nézve foglalt történeti és elvi észrevételeit). Nálunk ezen eljárás, a napvilágtól elvont szóbeliség pinczehajtása; olyan kinövés, mely a bíró iránti bizalom megerősödésének legnagyobb ellensége; de a melyet a szóbeliség természetes útjának megnyíltáig kiküszöbölni nem lehet. 2*
