Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
hivatott bírák egész collegiumát ültetjük s ez által az előadói intézmény hátrányait mellőzzük, mert így az írott anyag is a collegium mindenik tagjának tudomására hozatik. Egyébiránt az előadói rendszer, a mily készségesen elismerem annak nálunk észlelhető kinövésének hátrányait, nem érdemli azon generalizáló kárhoztatást, melyben értekező úr részesítette. Minden bonyolódottabb és forrástanúlmányt s adatgyűjtést igénylő kérdésnek társas tanácskozás és szavazás számára leendő előkészítése czéljából, előadó kirendelése helyesnek bizonyult. Tudományos testületek, akadémia, egyetem, jogászgyűlés, ügyvédi kamara, a törvényhozási testületek s azok bizottságai bonyolódottabb kérdések eldöntése előtt, előadót rendelnek ki, mert ily utón az anyagszerzés egy emberben összpontosíttatik, ki a jelentésével szemben támasztott várakozások tudatában, fokozott felelősségérzettel és ambitió által emelt szellemi poten- tiával, az ügybe mintegy lelkét fekteti, annak élő lexiconjává lesz, azt minden oldalról megvilágítja, s azután természetesen az ügy alaposabb ismeretében gyökerező hatalommal járó jogosult befolyást is gyakorol a discussióra s az eldöntésre. Nem forog-e fenn ennek esete a pernél is, hol apparatus is, néha tudományos és néha ennél rosszabb és merevebb, igénybe veendő ? Igaz, hogy a pernél a constitutiv elemek ismerete minden határozó közeg kötelessége, s hogy a veszély, hogy a tárgy szárazságánál s az ügyek sokaságánál fogva, az előadóban compromittáljanak a szavazók — imminens. De ezen veszély ellen elég garantia a szóbeli tárgyalás, melyen az ügy magát az értelemnek mintegy feltolja, s azon veszély ellensúlyozása után, nem marad-e meg az előadói intézmény minden előnye ? Azért mentői tökéletesebb a peres eljárás, annál nagyobb- mérvben vétetik igénybe az előadói expediens. A tribunal fédéral-nál az eljárt vizsgáló biró az első szavazó, az ügyet összegezi s a kérdés bel- és külföldi judicaturáját Birodalmát feltárja, habár a többi szavazó is elkészült. A zürichi perben miként már jeleztem — szintén találkozunk az előadóval első- és másodfokon, hogy az ügy «mintegy uratlan ne legyen» ; a franczia eljárásban délibéré elrendelése esetében, előadó rendeltetik, a Cour de cassationnál pedig mindig előadóIS
