Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
17 szóbeliséggel, mely p. o. a felek és bírák együttes összeható működését jelentvén, a bírói cognitiónak mentői biztosabb alapra leendő fektetése czéljából, közvetlenséget is tartalmaz. Azért, midőn Mittelstadt a szóbeliséget «die lebendige Information der Richter» nevezi, Canstein ezen meghatározást már a közvetlenség számára igényli s hozzáteszi «welche aber ebensowenig wie die Mündlichkeit ein Princip, sondern auch nur ein Mittel zum Zwecke ist» és tovább «Die Vorzüge, die der Mündlichkeit zugeschrieben werden, sind auch zum grössten Theile, eigentlich Vorzüge der Unmittelbarkeit» (Rationelle Grundlagen). En úgy fogom fel a közvetlenséget, hogy azon mesterséges akadályoknak lebontását vagy ártalmatlanná tételét jelenti, melyeket a peres eljárás történelmi fejlődése az igazi peranyag s a bíró értelme között feltorlaszolt, megvalósítása azon lélektani követelményeknek, melyek a bíró szabad meggyőződése helyes alakításának feltételei. Ezen értelemben a polgári peres eljárásban háromféle közvetlenséget ismerek: 1. a felek álláspontjaival való megismerkedés, 2. a bizonyítékok felvételének közvetlenségét (s ez a szükebb értelmű közvetlenség), 3. a benyomás és ítélés közvetlenségét. A peres kérdés anyaga s a bíró közé a mai rendszerben a következő ékek nyomulnak: első sorban az ügyvéd, ki tanácsadóból s a per appretirozó közegéből, sokszor az értekező úr értelmében vett referenssé lesz, sokszor természetéből kiforgatja az ügyet, arra saját gondolkozásának, egyéniségének bélyegét nyomja; a második a perirat, mely a vitás kérdést, az ügyet mintegy megfagyasztja, a bíró kérdésére néma marad, homályokat el nem oszlat s még a feloldás és pótlás elrendelésének esetében is, melyek alkalmazása végre is csak szűk korlátok között van megengedve és nehézkes, hónapokba kerül: nem kielégítő; a harmadik akadály az előadói intézmény, úgy mint annak nálunk a perek borzasztó tömegével szemben, kifejlődnie kellett. Az ügyvédet, mint akadályt, ártalmatlanná tehetjük a felek közvetlen megkérdeztetésének intézménye által. Az írásban megszilárdított peranyagot felolvasztjuk és folyóvá teszszük az által, hogy szóbeli tárgyalást rendelünk, a melyikre az ítélni 2'
