Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
14 tóm recipiálandónak. A kereset kézbesítését a bíróság közvetíti. Alperes rövid határidő alatt ügyvédet vallani tartozik, ki megbízatásáról felperes ügyvédét értesíti s ismét rövid határidő alatt, az eredetieknek az ellenfél ügyvédénél vagy letétel esetében, a bíróság irodájában való megtekintése után, pontozott és okmányolt vádiratát az ellenfél ügyvédének átadja. Az ügyvéd- vallás elmulasztása feljogosítja felperest arra, hogy az ügyet, elmaradási ítélet kieszközlése végett, nyomban a tárgyalandók jegyzékébe felvétesse. A védirat átvétele után, felperesnek választása van, vagy az ügyet a tárgyalandók jegyzékébe bejelenteni, vagy válasziratot küldeni, mely esetben a viszonválasz határidejének leteltét bevárni köteles. Az ügyet a tárgyalandók jegyzékébe alperes is felvétetheti: ha a válaszirat határideje letelt s felperes őt a beiratással meg nem előzte, vagy ha a válasziratra többé felelni nem akar. Két-két periratnál több semmi esetre sem engedtetik. Azon fél, a melyik az ügynek a rőle-ba való bejegyeztetését eszközli, a mindkét részről szerkesztve lett periratok egy-egy példányát hiteles alakban a bíróságnál leteszi. Mindenik fél ugyanis, ilyen hiteles példány birtokában van, mert saját periratának kézbesítésekor, az ellenfél ügyvéde által egy másolaton, ennek hűségét s a kézbesítés megtörténtét elismertetnie kellett. A bíróság, a periratok megtekintése után, a feleket s az ügy természete szerint, a tanukat esetleg szakértőket is a kitűzendő tárgyalásra meghívja; de az előzetesen megközelítőleg megbecslendő költségeknek a bíróság irodájában, a hivatkozó fél által történt letételéig, a tanuknak és szakértőknek szóló meghívások nem expediáltatnak; a mi azonban ki nem zárja azt, hogy a tanú vagy szakértő a fél magánmeghívására önkényt eljöjjön a tárgyaláshoz; csakhogy a bíróság ilyen esetben a tanú vagy szakértő díjainak és költségeinek megtéríttetéseért, a féltől való behajthatlanság esetére, jót nem áll. Ebből látható, hogy azon félnek, a kinek érdekében áll, hogy az ügy elintéztetését siettesse, meg van adva a mód ennek eszközöltetésére; de nem teheti ezt az alapos per-előkészítés rovására, mert ha a bíróság a készület hiányossága miatt, a tárgyalást elnapolni kénytelen, az elnapolt tárgyalás költségeit, a főügy kimenetelétől függetlenül, a hibás fél fogja viselni.
