Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
:30 rint: midőn a bíró a felek saját személyét látja, élőszavát hallja, akkor egyszersmind «az arczkifejezést, a tagok jellemző, ossz-, vagy össze nem hangzó mozdúlatait is szemlélheti». Ezzel a bizonyítékok sorába emelik a mimikát a szóbeliség és szabad bizonyítási rendszer nagyobb dicsőségére. Nem veszik tekintetbe, hogy a tanúk ez esetben is tiszteletteljes távolban állíttatnak fel a bírói pódiumtól, hogy a bírák jó része közellátó lehet, hogy a tanú arcza nincs mindig kellő világításban; nem veszik tekintetbe, hogy ezáltal épen a szabad bizonyítás rendszere alól rántják ki a szőnyeget, egy pár kétes értékű arczfintorgatás és gestus kedvéért, s hogy itt tulajdonképen nem büntető, hanem polgári perrendről van szó. Ha a szóbeliség elvének emez enthusiastái jogtörténeti tanúlmányokkal foglalkoznak, bizonyára reá jönnek arra is, hogy a canonjogi inquisitorius perből épen azért fejlődött ki a mai írásbeli per, mert minden tanút magán a tárgyaláson hallgattak ki, a hol mindent jegyzőkönyvelni kellett, a hol midőn végre belátták, hogy ez nem megy így, a mai írásbeli eljáráshoz tértek meg; belátták volna, hogy a franczia eljárás épen azért maradt meg szóbelinek, mert a tanúhallgatást a főtárgyalásból kiszakították, és belőle egy külön processust, az enquéte-t alkották. Ma sem lesz különben, ugyanazon az alapon indulva, ugyanazon metamorphosis fog ismétlődni, mint évszázadok előtt, csakhogy gyorsabban, mert azok az okok most még sokkal nagyobb mértékben fenforognak. Ma, midőn a forgalom oly óriási mérveket öltött, midőn a bíróságok ügyforgalma mértani haladványokban nő; ha csak minden jjénzünket az igazságszolgáltatásra nem akarjuk költeni, a legnagyobb meggondolatlanság lenne egész collegiumot foglalkoztatni tanúkihallgatással és ennek jegyzőkönyvelésével; s mindezt—egy pár esetleges, kétes értékű mimikáért és gestusért. Ha egy kiküldött bíró által hallgattatik ki az a tanú, bízvást elmondhatjuk, hogy több garancziát fog az nyújtani, mintha ugyanezt a collegium, vagy annak elnöke végzi. A kiküldött bíró mellett is ott assistál a két fél, vagy ügyvéde, az általuk kidolgozott kérdőpontok mindenkor teljesebbek lesznek, mint az idővel takaréskodó elnök elsietett kérdései. Az a három ember (két fél, és a kiküldött bíró) úgy meginquirálhatják a tanút, a mint csak nekik
