Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
23 törték fej ükét; ez az, hogy milyen joghatály tulajdonítandó ezen periratoknak 1 Ennek megfejtése a mondottak után — azt hiszem — semmi nehézséggel nem fog járni, főleg ha amaz örökké zavarólag ható ős-germán elvektől eltekintünk és tisztán az észszerű gyakorlatias szempontra helyezkedünk. Mielőtt azonban erre reá térnék legyen szabad előzetesen egy némely dologra reflec- tálnom. A czél az anyagi igazság kiderítése, melynek egyetlen eszköze, megengedni a birónak azt, hogy ez a bizonyítékokat és tényeket szabadon méltányolhassa, minek meg ismét conditio sine quanon-ja az, hogy a bíró magukat a feleket vagy képviselőiket hallgassa meg; erre pedig egyedüli alkalmatos technical eszköz az élőszó, mert a puszta írásbeli előterjesztés előadót tesz szükségessé. Igen jól ismertek azok a halva született üres conbinatiók, melyeknek czéljuk egy modus vivendit létesíteni, hogy a felek írásbeli előterjesztése mellett is elkerülhető legyen az előadó. Ez a törekvés igen természetes, mert mind azon bajoknak, melyek az úgynevezett írásbeli perrel járnak, kilencz tized részben nem az annyit kárhoztatott írás maga mint ityen, hanem igen is az előadói rendszer az oka. Nem ereszkedem ennek bővebb fejtegetésébe, mert érzékeinkkel tapasztaljuk, hogy ha maholnap a bíróság létszámának folytonos szaporítása mellett a bírák szemet és lelket ölő munkájuk terhe alatt összeroskad- nak; ha az államnak igazságügyi budgetje folytonosan emelkedik, a nélkül hogy az adózóknak nagyobb árért jobb, és gyorsabb igazságszolgáltatást tudna adni ellenértékképen: ennek mind az előadói rendszer az oka. Ha már jelszót akarunk, ne az a hármas ős-germán elv legyen az, hanem az előadói rendszer kiküszöbölése. Számos zugperrendtartás volt Németországban, a melyben a szóbeliség elvét a codexszerző oly praecisitással vélte keresztül vinni, hogy Arminius korában sem volt különben, de azért a referens bíró egyikből sem hiányzott. Hogy ilyen körülmények közt milyen értéke van a szóbeliségnek, közvetlenségnek és nyilvánosságnak, azt Leonhardt porosz igazságügyi minister mondta meg akkor legjobban, midőn a szabadalmazott perrendtartás-gyártókat
