Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
til még említenem a szintén a períratváltás ideje alatt megengedett kölcsönös kikérdezését a feleknek, mely körülbelül úgy mint a franczia stb. eljárásban történik. A kérdező fél bemutatja kérdéseit (interrogatories) az irodában s közli azokat az ellenféllel (minden közlés ügyésztől ügyészhez történik), ki 10 nap alatt feleleteit (answers) hit alatti nyilatkozatban közölni tartozik, melyek azután a tárgyaláson mint bizonyíték felolvashatok a kérdező fél által. De a kérdezett, mielőtt felelne, kérheti a birótól az irreleváns és botrányos kérdések törlését, melyet ez elrendelhet. Ha nem felel vagy nem kielégítően, kitérö- leg felel, a kérdező fél a bírótól kérheti a viva voce, közvetlen kikérdeztetését, melyet a bíró elrendelhet. A ki nem felel meg e bírói meghagyásnak vagy nem felel, elmakacsolható. Szemlét és hivatkozott okirat felmutatását a bíró hivatalból, felfedező esküt a hivatkozó fél kérelmére rendelhet el. E stádiumig terjed a kerületi irodák közvetítése, a határozatokat azon bíró hozván a központban (Londonban), a kinek az ügy kiosztatott s ugyanott van a tárgyalás, hacsak nem kéretett az más helyen, p. o. az assisek helyén a bírói körút alkalmával stb. Mielőtt a tárgyalásról szólnék, vissza kell térnem felperes jogára, a keresetben kijelölni, miként kívánj a ügyét tárgyaltatni: bíró vagy bíró és ülnökök (assessors) vagy bíró és esküdtszék vagy ú. n. előadó által, minő 1873-ban szerveztetett állandó (official referee, az ügyvédek sorából választva, volt 4, quasi kisegítő bíró) vagy az esetre választott (special referee); ezen előadók a vizsgálat és tárgyalás vezetésében mintegy helyettesítik a bírót, ki jelentésükre úgy mint jury verdictjére alapítja ezután ítéletét. A keresetben állapítja meg felperes a helyet is, a hol a tárgyalást kívánja. Alperes indokolva kérhet más helyet vagy módot (a vádiratban vagy külön petitionban). S ha alperes (tehát csak egyik fél) esküdtszéket választ s az ügy természeténél fogva nem tartozik a jury nélkül eljáró kanczellári osztályba, az tőle meg nem tagadható. Tárgyaláskor a felek akarata ellenére is a bíró, ha czél- szerűbbnek találja, vitás ténykérdést a jury elé és viszont oly esetben, hol azelőtt nem volt jury alkalmazható, vitás tény vagy tény és jogkérdést jury nélküli tárgyalásra utasíthat (ord. 36. rule 27. 26.),
