Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
Az efféle egyszerű, gyors, olcsó s úgyszólván népies eljárások tanulmányozása reánk nézve nézetem szerint igen kívánatos, mert minket ily eljárásra míveltségi в gazdasági visszo- nyaink, a pereknek ehhez mért nagy száma és főleg azon körülmény utal, hogy habár «nem kell szabadulnunk ügyészektől» mint Emmer úr magát kifejező, de nem is bírunk teremteni oly tudós barreaut s oly nagyszámú tudós, kiváló bíróból álló ma- gistraturát, a minő felett a nyugoti államok rendelkeznek. A confiance grautitetel pedig, melyre Emmer úr Plató nevében appellált, nem fognánk segíteni semmi bajon és minden eljárási reform áldása, ha csak arra számítunk, papiroson fog maradni. Igaz, átlag ügyvédeink — mint Emmer úr jelzé — nem állnak magas színvonalon, de, engedje meg, átlagbíráink se jobbak és nem lehetnek mások, midőn mindkét kar egy iskolának, egy rendszernek szülöttjei. A formalismus, a kicsinyes sofistika vere nemcsak a períratokban, hanem a sententiákban is kering most, melyek látható örömmel ütik el az ügyeket «ezúttal», «e formai hiba», «e kereseti jog hiánya,» e bizonyíték, ezen feletti pont hiánya miatt és fáznak a jogi indokolástól. Az illetékességi kérdésen kezdve a legfontosabb személyjogokig megszoktuk a bonyodalmas, chaotikus, bizonytalan állapotot, méltánytalanságot s injuriát. Ily állapotokon nem segítünk, ha mint valami hű kormánypárt, bizalmat szavazunk bíróinknak s bizalmatlanságunkat teljesen áthárítjuk az aránylag ártatlan eljárási formákra. De ha már egyelőre eltekintünk ettől és csak absolut értékük szempontjából vizsgáljuk a külföldi perjogi rendszereket, akkor egy valóban feltűnő, csodálatos lácunát azonnal észreveszünk utazó duumvireink kodexmappáján és önkénytelenűl kérdezzük, hogy tanulmányaikat mért nem terjesztették ki a középkori, kánonjogi, inquisitorius perjog romjaitól többé-ke- vésbbé mindenütt áthatott continensen túl ? Keresni a szóbeliséget és nem menüi Angliába, ez valóban olyan dolog, mint keresni a pápát és nem menni Bómába, olyan dolog mint p. o. a bűnvádi eljárásban keresni a vádpert nem az actio popularis és jury honában, hanem a franczia ügyészi inquisitiónál. A polgári eljárásban is csak vegyes rendszert ural a kontinens ; abból kivonni elméletét a szóbeliségnek, valóban csak ferdeségekre 45
