Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

и

nence szerint Francziaországban 1790-ig tíz év, s az előtt har- mincz év volt. A felső bíróság előtt helye van új bizonyítékoknak (490 ez.). E régente oly hosszú határidő és a nova megengedése mutatja, hogy szóbeli eljárásnál a felebbezés tulajdonkép ugyanaz, mi az Írásbelinél a perújítás s így Herczegh úr ma e tárgyban tett megjegyzései alapnélküliek.

Azért is foglalkoztam bővebben ezen kodexxel, mert az a franezia mintára készült kontinentális törvények között, melyek nagyobb államban kivihetők, ma aránylag a legjobb és abból kölcsönzött tényleg legtöbbet az 1877-iki német birodalmi per- rendtartás, sőt öntudatlaDÚl a német copia révén 1881: 60 törv.- czikkiink a végrehajtási eljárásról, melynek nem egy kifejezése s intézkedése — nem állván összhangban saját perrendünkkel s magánjogunkkal, — csak akkor érthető meg, ha összülőjét az olasz kódex 554-—950. articulusai között felkeressük.

De van a franezia forrásnak — mellőzve a hollandi, skandináv és orosz, sokban eredeti s tanulságos alkotásokat — oly derivatuma is közelünkben, mely figyelemre méltó, bár nem oly regényes vidéken uralják, minő az utazót vonzó svájezi cantonok. Értem Eomania 1865 óta fenálló, az ottani, a mieinkhez sokban hasonló viszonyokhoz alkalmazott perrendtartását. Ott csak két előkészítő perírat (kereset s ellenírat) van megengedve, melyben ki kell meríteni minden tényt s bizonyítékot, különben az már csak perújítással érvényesíthető.

Az enquéterendszer teljes mellőzésével a bizonyítás közvetlen a szóbeli tárgyaláson, de hivatalból a bíróság csak azon tanúkat idézi be a tárgyalásra, a kiknek kihallgatását maga is szükségesnek tartja s a többiekre nézve a felek szabadságára bízza, azokat magukkal hozni, ha kívánják. Az ülés előtt a tárgyalási terem mellett a tanács összeül és az elnök vagy előadó bíró röviden vázolja az esetet, a periratok tartalmát, a döntő tényeket. így tájékozva ülnek tárgyaláshoz s minden felesleges hosszadalmasságot kizárva, a tárgyalást vezető bíró a tanúkat, feleket, ügyészeket a döntő kérdések iránti nyilatkozatra szorítja. Következik a plaidoyer s ítélethozatal nyomban. így egy délelöttön elvégeznek 10—15 ügyet, nem számítva makacsságot, stb. A felebbviteli bíróság előtt hasonlókép szóbeli tárgyalás van, ezentúl csak semmiségi panasz a jogkérdésben.