Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

43

szerint, miután az ügyészek a percsomót a birósági irodatisztnek átadták s az elnök azokat kézhez vette, ő határoz a felett, vajon bíró vagy a feleli adják elő az ügyet a tárgyaláson s e végzéshez képest az iratok az előadónak kiadva vagy a feleknek visszaadva lesznek. Utóbbi esetben, melyet az elnök liquid ügyekben, hol tények alig vitásak, választ, a felperesi ügyész az előadó, joga lévén a többi félnek illetve ügyésznek kiegészítő vagy eltérő észrevételeiket utána megtenni (1. 1865. máj. 2. és 3. üléseket No 2. 10. 11. 18. s a törvényhozási bizottság e véleményét nagyrészben elfogadó utolsó [Vaccaj ministeri jelentést).

A törvényhozási bizottságban pártolókra talált azon indítvány is, hogy az előadó bíró köteleztessék, előadmányát a tárgyalás előtt nehány nappal a bírósági irodában letenni, hogy a felek azt megvizsgálhassák, arról másolatokat vehessenek s a többi bíráknak azokat kioszthassák, de a többség a hosszadalmasság és költség miatt elvetette azt.

A bizonyításra nézve ceak azt jegyzem meg, hogy az olasz kódex is ismeri a bizonyítási határozatot (bizonyíték meg- vagy meg nem engedése) és a perdöntő esküt, de a bíróra bízza a tanuk hitelességének vagy aggályosságának mérlegezését (237. czikk) és a közvetlen (tárgyalási) kihallgatás s általában bizonyítás elrendelését (248 art.) vagy annak előzetes, kiküldött híró (megkeresett járásbíró stb.) általi felvételét (208 art.).

A felek kölcsönös kikérdezési joga is, ha a bíróság annak helyt ad, előzetesen előterjesztett kérdőpontokra s kiküldött bíró előtt gyakoroltatik. (216. 217. ez.) A tárgyaláson az előadói előterjesztés után a felek conclusiói olvastatnak fel, mire a plaidoyers következnek, s így tág tere marad a közvetett, a jegyzőkönyvi bizonyítékoknak az Ítélet befolyásolására, melyet nem kell nyomban kihirdetni (350. 356. art.), csak a tanácskozást kell azonnal megtartani; a szavazás módja is Bellot rendszere szerint van megállapítva (356. 359 art. 1. Bellot Lói sur la procédure civile du canton de Gennéve suivie de l’exposé des motifs pp. 100—102 és Gaettano e Guiseppe Foschini : I moth i del codice di procedura civile del regno cl ’Italia Torino 1870. p. 354—356). Az ítéletet a bíróság szerkeszti, mint már a sardi- niai kódex szerint történt. A felebbezési határidő 30 nap (485. czikk), a franczia kódex szerint három hó; az 1667-ki ordon-