Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

És mindezt elegendő ok nélkül, nyilván való lévén, bogy rendkívüli esetektől eltekintve, melyek rendkívüli eszközökkel orvosolhatók, az ügy teljesen előkészíthető s felszerelhető tárgyalás előtt.

S épen e szempontból mellőzte volt már az említett törvényhozási bizottság (seduta 15 maggio 1865, verbale 19.) az eredeti javaslat 175. §. 1. pontját, mely a tárgyaláson oly új okmány productiójának is helyt akart adni, melyről a bizonyító fél esküvel erősítené, hogy előbb nem bírt róla tudomással. Kiemelték ily eset ritkaságát, valószínűtlenségét, melyen, ha mégis egyszer előfordúlna, a bíróság új előkészítés elrendelésével segíthet.

Még érdekesebb volt a discussio az előadói intézmény felett. Az eredeti javaslat (177. art.) azt akarta, hogy a felek ügyészei a periratváltás irtán ne csak az indokolt zárindítványokat, hanem azonfelül oly tényelőadást terjeszszenek elő, mely elkülönítse azon tényeket, melyekre nézve megegyeztek^ azoktól, melyek vitásak maradtak közöttük, s csak utóbbiakra nézve rendeltessék előadó bíró.

Kiemeltetett azonban a törvényhozási szakbizottságban azon intézkedés impraktikus, lehetetlen volta, mert az ügyészek nézetei abban eltérők fognának lenni, hogy ők miben egyeztek meg, s így efelett is bírói határozatot kellene hozni, az ügyet nyújtani, a költséget szaporítani, mire a javaslat azon intézkedése elejtetett.

Felmerült azon további kérdés, hogy a tények mellőzhet- len fixirozása ki által s mikor eszközöltessék, mi nélkül a rés judicata, a semmiségi panasz stb. szilárd alappal nem bírna.

Elítélték a franczia rendszert, mely szerint e fixirozás ítélethozatal után történik a felek által, ami Nápolyban is fenál- lott ugyan, de épen nem vált be. Az előadó bíró általi ténymegállapítás a tárgyalás kezdetén egyesek által megtámadtatott, mert az előadó bíró befolyását, praeconceptióit, tévedéseit magával hozza. Mások kiemelték, hogy nem csak a felek érdekében, hanem a bírák informálására is szükséges az előadó s hogy igen kedvezőtlen tapasztalatok tétettek oly kódex alatt, midőn a bírák egészen tájékozatlan ül jöttek tárgyalásra. A nagy többség végre a fakultativ előadói rendszer mellett concludált s ezen compromissumnak felel meg a törvény jelen 178-ik czikke, mely

42