Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
41 nek, amely a védelem szabadságát az írásbeli eljárásban korlátozni akarván, áthárítja a szóbeli tárgyalásra az előkészítés egész terhét s alkalmat ad oly meglepetésekre, melyek az igazságszolgáltatást compromittálhatják. A törvényhozási szakbizottságban egy részről mégis ajánl- tatott bizonyos számbeli korlátozás. De erre kiemeltetett, hogy ez lehetetlen a jó előkészítés károsítása nélkül, midőn az ügyet a tárgyalás előtt bezárni kívánjuk; mert különben a roszhiszemü perlekedő főkifogásait az utolsó iratban terjeszti elő, melyre már nem lehet válaszolni. Inconvenientiáktól pedig nem kell tartani, ha teljes szabadság engedtetik is, mert mindegyik fél beiktattathatja az ügyet tárgyalásra, és mert a szükségtelen költség ellenében a 376-ik szakasz provideál. (Verbali della Commissione legislativa instituita con regio decreto del 2. aprile 1865, seduta 12 maggio 1865. No. 18.) Mellesleg megjegyzem, hogy a mi jelen rendes perbeli rendszerünk, mely a két utolsó períratból kizár új tényeket s bizonyítékokat, ugyanarra vezet, mint a franczia rendszer s a végiratokat aligha valaha elolvasott sallanggá teszi. A 173—175. szakaszról — a tárgyalási új bizonyítékok kizárásáról a perdöntő eskü kínálásának kivételével—többek között ezt mondja Vacca igazságügyminiszter előterjesztése a királyhoz (Eelazione dei ministro del regno d’ Italia per la sanzione sovrana nella udienza del 25 giugno 1865.): Első tekintetre túlságos íormalismusnak látszhatik az ügy bezárása tárgyalás előtt s helyesebbbnek az eredeti és primitív eljárás más kódexek, főleg a franczia minta szerint, hol a tárgyaláson az ügy korlát- lanúl új alakban kifejthető. De a csaló látszat csakhamar tágít a valóság előtt. Igenis vannak ügyek, melyekben összeférhetlen volna az ügy bezárása, ilyenek az incidentalis, a sommás ügyek, azok, hol a felek személyesen megjelennek s a tárgyalás végéig discutiálják az ügyet. De midőn egy ügyet írásbeli úton, az okmányok szabályszerű közlésével stb. előkészíteni kell, s a felek ebben csak ügyészi képviselet útján érintkezhetnek, veszélyes és felesleges volna az ügyet a tárgyalás végéig nyitva tartani. Veszélyes, mert legyezgetné az ügyészek hanyagságát, a tervszerű meglepetések útját nyitná, az előkészítést s discussiót kevésbbé gondossá és pontossá tenné, szaporítaná a huzavonát.
