Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
35 elő észrevételeiket. A felsőbb bírót is megilletné a szükséghez képest a jog : a felek személyes berendelésére, kikérdezésére, a tanúk és szakértők ismételten való újbóli kihallgatására. Természetes lévén, hogy ha a fölebbezés csak a ténykérdésre vonatkozik: a jogi kérdés megvitatása; vagy viszont ha az csupán a jogkérdésre terjed, a bizonyítékok felolvasása elmaradna. A mi végre a semmiségi panaszt illeti, én ezt az alantas bíróságok előtt vitásnak maradt jogi kérdés megállapítása végett a szóbeliség rendszerében czélszerűbbnek tartom, mint a felülvizsgálatot (revisio). Ámbár tudom, hogy Németországban s ennek irányadása mellett mi nálunk is a jogász közvélemény túlnyomólag utóbbi perorvoslat mellett áll, mert utóbbi szerint a harmadbíróság mint legfőbb ítélöszék, ha a tényállás kellőleg kifejtve van, az ügy érdeme felett is együttesen határozhat. Míg ellenben, ha a semmiségi panasz fogadtatnék el, a harmadbíróság csak mint semmitőszék működhetnék, illetve újabb ítéletet még ott sem hozhatna, a hol semmiséget mondott ki, hanem annak az általa felállított jogelv alapján leendő hozatalára a másodbíróságot utasítaná. — Pedig ennek is megadta példáját a múlt 1848 előtt. Ekkor a semmitőszéki hatóságot az alantas bíróságok ellen az udvari cancellária, a kir. curia ellen pedig az országgyűlés gyakorolta, mely szintén nem ítélt soha, csupán csak semmisített. Azonban semmiségi panasznak csak a másodbíróság eljárása ellen adnék helyet; tehát csak oly esetben, midőn az ítélet további fölebbezés útján nem orvosolható. Azért a semmitőszék újabb ítélethozatal végett az ügyet sohasem utasíthatná az első, hanem mindig csak a másodbírósághoz; mely köteles volna még bírság terhe alatt is a semmitőszéki határozatban foglalt elvhez szigorúan alkalmazkodni. — Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ép úgy, mint most, a sértett fél együttesen adhatná elő úgy fölebbezését, mint semmiségi panaszát. Ha a szóbeliség hatálybaléptekor is a jelenleg alkalmazott ú. n. német rendszert tartjuk meg: akkor bizonyos, hogy át fog töretni azon tilalom, mely szerint a ténykérdésben csak egyszer lehet fölebbezéssel élni \ felülvizsgálat czímen gyakorlat és visszaélés írtján felviendik a felek a ténykérdést a harmadbírósághoz is;—valamint az is bizonyos, hogy ha ezen harmad3*
