Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
bíróság nem csupán in abstracto a jogelv kimondására, hanem ennek egyszersmind alkalmazására, illetve in concreto ítélet- hozatalra is felhatalmaztatik, nem lesz az oly areopag, honnan a törvénykezésnek közhelyesléssel fogadott legfőbb tanai és kifogástalan elvi szabályai az egész országra áldásosán kisugároznak ; nem leend ő az igazságszolgáltatás vezérszövétnöke; emberi ösztönénél fogva a fenforgó ügy megbirálásánál önkénytelenül is oly térre csap át, melytől tartózkodnia kellett volna s a súlyt nem az általános jogelv tisztaságára helyezendi, hanem különösen azon egy eset elbírálására, melyben határoznia kell. Felhozatik ez ellen, hogy a semmitőszék majdnem hozhat döntvényeket. -— Sőt ellenkezőleg a valódi és általános igazságnak sokkal inkább megfelelőket, mint különben. Hiszen a a semmitőszék hatáskörét mi sem akarjuk tisztán az alaki jogsérelmekre szorítani, mint 1882 előtt volt, hanem ép úgy, mint Francziaországban ki akarjak azt terjeszteni a peres ügy érdemét tárgyazó jogra, illetőleg az anyagi jogkérdésekre is. Hogy az ilyen semmitőszék ép úgy hozhat döntvényeket, mint a legfőbb ítélőszék, példa rá a franczia semmitőszék, melynek elvi döntvényei 1876 óta a «Bulletin official du ministere de la justice» czímű havonként egyszer megjelenő füzetekben közöltéinek. Ezek után tehát a semmiségi panaszra nézve az a véleményem, hogy ez, de csak a másodbíróságnak ítélete ellen, úgy az anyagi mint az alaki jogkérdés iránt megengedtetnék. Ennek alapján a semmitőszék csak a jogelvet állapítaná meg, de újabb ítéletet nem mondhatna, hanem e végből az ügyet a másodbírósághoz utasítaná, mely az újabb ítélethozatalnál kötve volna a semmitőszéki határozatban kimondott elvhez. —- A kik azt akarják, hogy a ténykérdés az elsőfokú ítélet ellen föllebbezhető ne legyen, azok én szerintem kell, hogy inkább legyenek pártolói a semmitőszéknek mint a legfőbb ítélőszéknek, inkább a semmiségi panasznak, mint a felülvizsgálatnak; mert az egyengeti útját az egyfokú bírói rendszernek is. Az eddigekből láthatólag az én elvem : még a szóbeli eljárás életbeléptetésénél is lehetőleg a jogfolytonosság, illetve életrevaló hazai intézményeinknek a történeti fejlődés örök törvénye szerinti megújítása, átalakítása; meg lévén győződve, hogy 36
