Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
31 találóan mondja, mintegy beláthatnak a bírák agyvelejének tevékenységébe. Ez alkalommal tűnik ki főleg, vajon a bíró az ügyet kellően ismeri-e, - — miből aztán az alapos tudomány, felfogás, vagy figyelem létére, vagy hiányára lehet következtetni. Végül a nyilvánosan indokolt szavazás előnye gyanánt fölemlítendő még az is, hogy ily módon a peres felek a bírói határozat helyes voltáról inkább meggyőződvén, abban bizalommal megnyugszanak és a fölebbezéstől igen sok esetben elállanak. VII. Perorvoslat. Hogy tervezetem vázlatáról lehetőleg tiszta és megérthető áttekintést nyújtsak, az eddig előterjesztett bírósági szervezet, eljárás, bizonyítás és határozathozatalra vonatkozó megjegyzéseim után, még az u. n. rendes, átszármaztató perorvoslatokról kell röviden szólanom; nehézség, vagy legalább fontos nézet- eltérés a rendkívüli perorvoslatokra nézve úgy sem forogván fenn. Eendes perorvoslatok a fölebhezés és semmiségi panasz. A fölebbezésnek fölehbviteli eljárás a következménye. Ismeri ezt a szóbeliség korából a mi régi magyar perjogunk is, melyre azért kérek különösebb figyelmet, mivel abból vonom le következtetéseimet. A régi magyar perjog szerint és illetőleg az 1723 : 26. tczikk értelmében a fölebbezési eljárás eképen történt. A fél a felküldő levelet a fölebbezési keresettel együtt a királyi táblán bemutatván, ez a per fölvételére határnapot tűzött ki, melyre a felek megidéztettek és tárgyalás útján előterjesztették : az ellenfél észrevételeit, kifogásait, a fölebbező pedig válaszát — mindennemű újítások határozottan kizárva lévén. Ha a kitűzött határnapon a fölebbező a kir. táblán meg nem jelent, ez az ellenfél kérelmére a fölebbezett Ítéletet minden további vizsgálat nélkül helybenhagyta. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, e mulasztásnak az volt a következménye, hogy a felsőbb bíróság ítélete ellen további fölebbezéssel nem élhetett. Ebből kettőt tanúihatunk : a) hogy a fölebbezési eljárásnál előkészítő íratok nem használtattak, mert a felek az elsőfokú tárgyaláson úgyis eléggé tájékozva lettek; a bíróság pedig a felküldő levélből meríthetett magának előleges informatiot.
