Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
30 szére az előre kijelölt napra előkészítse és megkönnyítse. De kimondatni kívánnám még az ily kivételes esetekben is, hogy az előadó saját nézetét, saját véleményét nem nyilváníthatja; különben veszély forogna fenn, hogy saját alanyi felfogását előtérbe tolván, úgy fogja előterjtszteni a dolgot, úgy fogja csoportosítani a tényeket, hogy itélettervezetének elfogadása biztosíttassák. A mi pedig a bírói tanácskozást, véleménynyilvánítást és szavazást illeti, én azt szeretném, hogy mindez, ép úgy, mint a tárgyalás is, a közönség jelenlétében történjék. Mert ez a nyilvánosság alapelve által követeltetik, melylyel határozottan ellenkezik az, midőn a tanácskozás és szavazás zárt ajtók mellett megy végbe és ennek csak eredménye jut nyilvánosságra, A tanácskozás és szavazás nyilvánossága hatásos eszköz a figyelem, alaposság és lelkiismeret fokozására ; előmozdítja: hogy a törvényszék mindenik tagja úgy a bíróságnak, mint az ügyvédnek előadását élénk figyelemmel kisérje, magát a nyilvános tárgyalásnál illően, komolyan viselje, beszélgetéssel, hirlapolvasással, levélírással ne foglalkozzék, hanem magát hivatásához képest egészen a fenforgó ügynek szentelje s azt minden körülményeivel együtt tökéletesen fölfogni és alaposan megítélni törekedjék. A tanácskozás és szavazás nyilvánossága által arra fog ösztö- nöztetni a bíró, hogy híven és megfelelően kötelességének, az ügyes, értelmes, igazságos és részrehajlatlan bírónak jóhírnevét kiérdemelhesse. Angliában, Észak-Amerikában s több sveiezi kantonban még ma is nyilvánosan, a közönség jelenlétében történik nem csupán a tárgyalás, de a tanácskozás és szavazás is, a nélkül, hogy annak hátrányos következményei miatt panasz emeltetett volna. — így volt ez nálunk Magyarországban is, hol a kir. curián csak a múlt század vége óta egy 1791. évi május 19-én kelt felsőbb rendelet által kezdett az nem ugyan kizáratni, hanem csak korlátoltatni. S erre is az u. n. Martinovics-féle politikai vétség tárgyalása szolgált alkalmul, mely aztán visszaélésképen más ügyekre is kiterjesztetett. Francziaországban pedig az 1793. évi alkotmánytörvény rendelte, hogy a bírák nyilvánosan és emelt fővel szavazzanak. Mert úgy a hozandó határozat fölötti véleményekből észlelni lehet, mily okoknál fogva és hogyan képződik az ítélet; a felek mint Emmer tagtársunk igen
