Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
telemben, hogy a járásbíróságtól a törvényszékre és nem tovább, a törvényszéktől pedig a kir. táblára és szintén nem tovább történnék a fölebbezés. De ezeken fölül követelnék még a franczia rendszer értelmében egy harmadbíróságot is, mely az anyagi és alaki jogkérdés fölött, de csak a másodfokú ítéletekre nézve mint utolsó forum határozna és hivatva lenne a jogszolgáltatás elvi egységét és egyöntetűségét fentartani. Ha tehát komolyan akarjuk a közvetlen szóbeliséget a fölebbviteli bíróságoknál is: úgy ennek az egységes kir. ítélőtáblák akadályai nem lehetnek. Mint nem volt akadály ezen egység 1848 előtt az ú. n. táblai perekben sem, melyeket a kir. táblánál kellett megkezdeni, bármily távol laktak is Budapesttől a pörlekedő felek. — Hogy pedig a kir. tábla egysége ma már még az intéző körökben sem vétetik komoly akadálynak a szóbeliség ellen, kitűnik azon törvényből (1871 : 8. tcz. 30—61. §§.), mely a bírák és bírósági hivatalnokok fegyelmi eljárását szabályozza, mely t. i. a kir. tábla, mint másodfokú bíróság előtt is közvetlen, szóbeli eljárást rendel. Mert arról meg végre is le kell már egyszer mondanunk, hogy az első bíróság határozatát a ténykérdésben két ízben is fölebbezhessük. IV. 23 IV. Eljárás a szóbeli perrendben. Eljárás tekintetében én nem tennék különbséget a sommás és rendes eljárás között. Ezen különböztetést csak az ügyek elnevezésére tartanám meg; még itt is csak a bírói hatáskör világosabb és biztosabb megjelölése végett oly értelemben, hogy a járás- bírósághoz a sommás ügyeket, a törvényszékhez pedig a rendes pőréiket utasítanám. És az ügyeknek ezen osztályozásánál nem az értékre, hanem a jogi természetre és tárgyra lennék figyelemmel ; sommásakul az egyszerűeket és rendesekül a többieket jelölvén meg. Hogy pedig mikor kelljen az ügyeket egyszerűeknek tartani, ezt a törvényhozó vagy elvi kijelentés által, vagy pedig egyenként tüzetesen elősorolva határozhatná meg. Én tehát csak egyféle eljárást akarok és pedig ugyanazt a sommás és rendes pörökben; a járásbíróság előtt olyant, mint törvényszék előtt. S ezen eljárás: a közvetlen szóbeli eljárás
