Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
22 vetelmény sem hiányzik nálunk. Elannyira, hogy a járásbíróságok és törvényszékek jelenlegi szervezetében a szóbeliség behozatala alig idézne elő egyéb változást, mint azt, hogy az ügyvitel egyszerűsíttetnék, a segéd és kezelői személyzet egy része pedig nélkülözhetővé, fölöslegessé válnék. Arra ngzve, hogy a közvetlen szóbeliség a fölebbviteli bíróságoknál is keresztül vitessék: igaz ugyan, hogy kívánatos lenne, ha a most fennálló budapesti és marosvásárhelyi kir. táblák feloszlattatnának bizonyos számú kerületekre. Azonban bár hasznossága, czélszerűsége tagadhatatlan, mindamellett ezen felosztás, illetőleg több (8, vagy 9) kir. tábla rögtönös felállítása még sem oly elkerülhetlenül szükséges kellék a szóbeliség behozatalához. Nem szükséges elkerülhetlenül a sommás perekben, mert ezekre nézve a fölebbviteli bíróság hatáskörével, a többi európai államok példájára, a törvényszékeket lehetne fölruházni, vagyis vegyes bírósággá lehetne őket alakítani, — a milyenek azok már előbb is voltak. Ily módon teljesen kielégíttethetnék az ügyfelek azon érdeke, hogy közelükben találják a fölebbviteli bíróságot. — De nem szükséges elkerülhetlenül több kir. tábla felállítása a rendes perekben sem. Mert Budapesttel, mint központtal ma már az ország minden vidéke össze van kötve részint a Duna és más szabályozott vízi utak, részint a vasutak által. Sőt némely távol fekvő vidék ma már könnyebben közlekedhetik Budapesttel, mint más oly várossal, mely a vidéki kir. tábla székhelyéül kijelöltetnék. A főkérdés csak az, hogy akarjuk-e komolyan a közvetlen szóbeliséget behozni a fölebbviteli bíróságoknál ? Vannak, kik azt itt nem akarják ; kik a bizonyítási, illetve ténykérdés megállapítására nézve az egy fokú bírósági rendszert tartják egyedül czélravezetőnek. Elméletileg én is ezt tartom nemcsak leghelyesebbnek, sőt tisztán a tudomány szempontjából kiindulva megczáfolhatlannak is. Mielőtt azonban ezen rendszernek ideje elközelegne és az első bíróságok ereje és képzettsége iránt alaposan , vagy alaptalanul táplált bizalmatlanság s egyéb előítéletek ki irtathatnának, melyekkel gyakorlati jogásznak mindig számolni kell: ideiglenesen a fenforgó viszonyok között a ténykérdésre nézve a kétfokú bírósági rendszert fogadnám el oly ér-
