Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

lesbjei több ízben hangosan követelték ennek életbelépését, a mi újabb igazságügyi törvényeinkben is már sokszor kifejezésre talált.

Sőt e kérdéssel jogtudományunk nemcsak általánosságban, hanem részletesen, viszonyaiba behatóan és egész tüzetes- séggel is foglalkozott úgy törvényjavaslatok (1870-ki Horváth Boldizsár- és 1880. évi ÖKRös-féle) mint önálló könyvek és értekezések (Jogászgyűlési kiadványok, Halmossy, Csacskó, Tóth Lőrincz, Schreyer, Zlinszky, Szokolay, Garay Dezső, Szabó MiKLÓs-tól stb.) alakjában. Mindezekben valamint a perjogi munkában (Ökrös, Herczegh stb.) körülményesen tárgyaltatik a közvetlen szóbeliségre való tekintetből a bírósági szervezet a tárgyalás, bizonyítási eljárás, fölebbezés s megismertetvén a vonatkozó rendszereket, egyszersmind jeleztetik, hogy azok közül hazai viszonyaink szemelőtt tartásával melyik volna nálunk leginkább czélravezető. Ezeknek elmondása után m. t. hallgatóimra bizom, hogy mily jelentőséget lehet tulajdonítani Nagy Dezső úr azon erős állításának, mintha a perjogi irodalommal foglalkozók eddig csak jelszavakat hangoztattak, vagy mintha a szóbeliségnek ellenségeivé szegődtek volna.

Ha az előadottak igen tisztelt hallgatóim figyelmét talán még ki nem fárasztották, bátorságot veszek magamnak elmondani a fenforgó tárgyra nézve saját egyéni nézeteimet is. Elkezdve a bírósági szervezeten és áthaladva a tárgyalás, bizonyítás, határozathozatal és perorvoslat fontosabb mozzanatain. III.

III. Bírósági szervezet a szóbeli perrendben.

A mi különösen a bírósági szervezetet illeti, ebben én már ma sem látok akadályt a szóbeliség behozatala ellen. Nincs aka ■ dály az első fokon; mert első folyamodású bíróságunk mostani szervezete alapvonalaiban tökéletesen megfelel a közvetlen szóbeliség rendszerének. A tudomány és gyakorlat szerint ugyanis a közvetlen szóbeliség rendszere kettőt követel az elsőfokú bírói szervezetben: a) hogy létezzenek társas bíróságok minél kevesebb számmal s minél nagyobb hatáskörrel; új hogy a társas bíróságok mellett egyes bíróságok is működjenek minél nagyobb számmal és minél csekélyebb hatáskörrel. — Egyik kőál