Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
A sommás eljárásban valamint elvileg — mint már emlí- tém — máskép áll a dolog, gyakorlatilag is kivihető a teljes appellata, ha annak fóruma a tszék. Itt az új eljárás nem jár nehézséggel, a gyakorlati kivihetőségre igen hasonló példa által előttünk a bűnügyi eljárásban. A jbság által a vizsgálat során kihallgatott tanuk újbóli megidézése és kihallgatása a tszék előtt semmi vagy igen kevés nehézséggel jár, de ha van is némi nehézség, azt a közvetlenség feláldozásával senki sem óhajtja elhárítani. A harmadfolyamodási jogorvoslatról (a tszékek mint Il-od bíróságoktól közvetlenül a Curiára) az előzmények után csakis jogkérdésben lehet szó. Gassatorius legyen-e tisztán az eljárás, vagy ítéljen maga a legfőbb bíróság? erről sok érdekest lehetne felhozni, de már is kifárasztottam Önök becses türelmét, nem indokolom mással azon meggyőződésemet, hogy a legfőbb bíróság ítéljen, mint azzal, hogy a jogegység őre, a decisio jogforrása egy tisztán cassatorms legfőbb bíróság oly mérvben nem lehet, mint a mely a jogelveknek nemcsak megsértését constatálja, hanem a jogtételeket maga fejti ki és alkalmazza. A jog és igazság e legfőbb forrásától, pedig senkit el nem zárnék—annál kevésbé már a2-od bíróságtól. A summa appel- labilist a legnagyobb igazságtalanságnak tartom; bővebb indokolás helyett Vajkay és Kiss Józsa kitűnő véleményeire hivatkozom, melyeket a IY. m. jogászgyűlés elé terjesztettek, és ZbiNSZKY-nek jogorvoslatokról írt jeles munkájára. De azon felül, hogy a summa appellabilis a legnagyobb igazságtalanság, még az alsó bíróságok részletesen független! tése a felsőbb ellenőrzéstől, és azért a legnagyobb jogbizonytalanságra vezet. (E részben sajnos tapasztalatokat nyújthat mai bagatell eljárásunk.) Gyászos szövetséges a felebbezés korlátozásának a tanúbizonyítás korlátozása, miről helyén lett volna ugyan már előbb szólanom, de azt hiszem, nem vétek a logikai rend ellen, ha most hozom fel, — mert ez a kettő — a felebb. és tanúbiz. korlátozása a perek túlszaporodása meggátlásának, vagyis a maga nevén nevezve az igazság erőszakos elnyomásának egymást kiegészítő eszközei. Ne engedjünk 100 írton alúli perben felebbezést, 100 írton 12