Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
11 Fontos a különbség a mi az egyes és társas bíróságok ítélete közt fenforog. Az előbbiben tagadhatatlanul nincs annyi ga- r an ti a, mint az utóbbiban. Egyes ember ítélete — többek egybehangzó ítéletével szemben — alig több mint egyéni vélemény. Helyén van igenis — épen ezért — az egyesbíró ítélete ellen a felebbezést megengedni a collegiumhoz, de a collegium ítéletét egy másikhoz vinni csupán azért, hogy még egyszer meg- biráltassék az ügy, egészen indokolatlan, e szempontból 3., 4-ik s ki tudja hányadik fórumot is kellene állítani, pedig már Ulpian mondta: «Non omnis optime judicavit, qui ultimus sentiam luturus est». Más a szempont, ha a felebbezés egyedül a jogalkalmazás helyességére vonatkozik. A jogalkalmazás helyessége s egysége ellenőrzés nélkül hagyva, a bírói hatalmat decomponálna, s ha az állam területi, népességi s forgalmi viszonyainál fogva, mint nálunk is, egy legfőbb tszék nem elégséges az ellenőrzésre : közbenső forum vagy fórumok is állítandók fel. De gyakorlatilag is czélszerűtlen a teljes felebbezés. Ugyanis vagy megújíttatik az egész eljárás a felsőbb bírónál, vagy nem. Az első esetben óriás bírói apparátusra lesz szükség, ugyanis azt hiszem nem mondok sokat, ha állítom, hogy a rendes perek 2/s-a felebbeztetik; már ha a felebbezési fórumban egész új eljárás lesz (sőt új bizonyitékok hozatnak fel), épen annyi időt, munkát, fáradságot kell a másodbíróságnál minden egyes perre fordítani, mint az elsőnél, tehát 3 tszékre 2 főtszék (vagy tanács) számítandó vagyis 9 tszéki bíróra (a tanácsoknak mostan szokásos összeállítását véve) 10 táblabíró. — A kir. tábla helyett akkor legalább minden 3 tszék területére egy két- két tanácsból álló főtszék kellene; még így is igen költséges és nehézkes lesz a tanuknak a főtszék elé idéztetése, és ha minden harmadik városba egy főtszék jut, annak bizony nem lesz sokkal nagyobb tekintélye, mint az e.-b. tszéknek, roppant számú tagjai sem válogathatok meg annyira, hogy személyes fölényük nyújtson tekintélyt ítéleteiknek. — Ide jutnánk a teljes appellata mellett, ha a főtszék előtt új tárgyalás lesz; ha pedig nem lesz, akkor a főtszéknél ki lesz zárva a közvetlenség, és a perorvoslat lesz appellatio de judice bene informato ad pejus informandum. Akkor mire való a szóbeli közvetlenség az e.-b.-nál?
