Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
9 tapasztalat szerint — leghiányosabb bizonyítási mód, s az írásbeliségnél létező alakjában épen semmi biztosságot nem nyújt. A kérdések nagy részben útmutatást adnak a feleletre, s egy igaz, vagy igen válasz dönt a per sorsa felett, e mellett a kihallgatás lehető felületességgel eszközöltetvén, azokból meggyőződés szerezhetőségéröl szó nincs, hanem a bíró kénytelen lelkiismeretét a legal theoria szabályainak merev alkalmazása által nyugtatni meg, s várni azon jobb időt, midőn benső indokok alapján leend módjában ítélhetni. A közvetlenség által e hiány, mennyire csak lehetséges, orvosolva van. A bíró nem holt anyagból ítél, hanem élő előadás után, s módjában áll alkalmazása mindazon eszközöknek, melyeket arra, hogy benső meggyőződése szerint ítélhessen, szükségesnek vél. Úgy hiszem egy pillanat a két rendszerre, felment az előnyök további indokolásától. Egyikben minden meg van, mi lehetetleníti azt, hogy a tanubizonyíték csak némi biztosságot nyújtson is ; a másik minden intézkedései e biztosságnak természetes eszközzel lehető megszerzésére irányulnak. Ha több előnye nem lenne a szóbeliségnek, már magában ezt elég diadalnak tartanók.« Eddig Zlinszky. Elég legyen ennyi a bizonyítási eljárás közvetlenségéről. Én azt oly axiómának tartom, hogy valóban nem vélem szükségesnek bővebben indokolni; igazán ügy járhatnék vele, mint az athénei szónok, ki Heraklesről hosszú dicsbeszédet tartván, félbeszakíttatott egy lakedemoni által: «Ej — mondá ez — kinek jutna eszébe Heraklest gyalázni.» A bizonyítási tan egyes részeit beszédem szűk keretében nem tárgyalhatom, elég legyen annyit mondani, hogy az anyagi igazság kiderítését czélzó szóbeli közvetlen eljárásban mást, mint szabad bizonyítási rendszert, nem képzelhetek; értve ezalatt nem csak a bizonyítékok szabad méltatását, hanem szabad beszerzését is; mert hiszen az anyagi igazságra törekedvén, az esetlegesség elvétől búcsúznunk kell, ezzel összeíüggőleg a vélt vagyis u. n. hallgatag beismerést törülni kell a szótárból. A bizonyítási teher helyett a bizonyítás joga lép előtérbe, a bizonyítás elmulasztása tehát nem jogvesztés. A bírónak kötelessége a valót kideríteni -—• a formalismus, az írásbeliség
