Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]
ungewiss ist, ob es eintreten werde oder nicht. Somit würde ein Vertrag, durch welchen das Leben eines Menschen auf dessen Lebenszeit versichert wird, eigentlich nicht zu den Versicherungen gerechnet werden können, da der Eintritt des Todes gewiss, und nur die Zeit desselben unbestimmt ist . . .» «Im gewöhnlichen Leben pflegt man indessen eine derartige Unterscheidung nicht zu machen . . . Der Entwurf hat sich dieser Auffassung des praktischen Lebens anschliessen müssen ... Es erscheint für ein Gesetzbuch nicht angemessen, wenn dasselbe wegen einer rein theoretischen, aus dem Begriffe der Gefahr hergenommenen Verschiedenheit zwei besondere Arten von Lebensversicherungen etwa wie im Württemberger Entwürfe, eine eigentliche und eine uneigentliche Lebensversicherung einander gegenüber stellen wollte». (Motive 209-—210. 1.) — Egy másik szélsőségbe esik a drezdai javaslat 894. czikke, mely az életbiztosítást a kárbiztosítással egy kalap alá tereli, és a kettőre nézve közös definitiót állít föl. A drezdai javaslat tárgyalásánál kiemeltetett ugyan, hogy az életbiztosításnál sajátképi veszélyről szó nem lehet, mert a halál csak biztosítási jogbeli veszélynek nem tekinthető. Az életbiztosításnál, mondták, rendszerint a biztosított a kedvezményezettnek egy pénzbeli összeget akar juttatni, melyet e czélból lassan a biztosítónál befizetni s gyűjteni akar; miután azonban bizonytalan, vajon ezen összeg az ö, vagy egy harmadik halála esetén már összegyűjtve lesz, Ugyanazért a biztosító által igérteti magának, hogy a gyűjtendő tőkeösszeg még akkor is kifizetésre kerül, ha a biztosítást vevő halála által annak kiegészítésére képtelen (1. Dr. Pr. 9187. s. k., 8192. s. k., 3194.1.); az életbiztosítás tehát ezen nézet szerint nem egyéb sommabiztosításnál vagy fix ügyletnél, oly nezet, melynek tudvalevőleg Endemann hírneves szószólója — mégis a két biztosítási fajt, melyek számos eltérő sajátlagosságot tüntetnek föl, legalább külsőleg egy fogalomba olvasztották egybe. Egyenes ellentétben áll a hollandi és württembergi törvénynyel a bajor terv. 827. ez., a mennyiben csak a halál esetére való életbiztosítást tekinti olyannak, ellenben az életbiztosítás többi ágait, így a bizonyos meghatározott időre terjedő biztosítást, kárbiztosításnak tekinti (1. Motive 250—251. 1.). 13
