Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]

8

rint megbecsülni. Hasonlóan mondja Valin az Ordonnance de la Marine 10-ik czikke fölötti commentárjában, hogy merénylet a nyilvános erkölcsök ellen, miszerint egy szabad ember életére, melynek becslése lehetetlen, díjt szabjanak, és főleg ezen fölfogásnak köszönhető, ha a régibb törvények egész sora az életbiztosítást eltiltja; így Guidon de la mer XVI. fej. 5. czikke az Ordonnance de la Marine (í 681.) JO.cz., Middelburger Asseku r. Ord. 2. czikke, Coutumier d’ Amsterdam (1598.) 24-dik czikke, Ordonanzos de Bilbao XXII. fej. 12. czikk, a porosz Seerecht (1727.) \ I. fej. 10. ez., II. Fiilöp 1570-ki Ordonance-ja 32. ez., a dán biztosítási rendtartás 3. czikke.

Ezen tilalmak különben onnét is származtak, hogy az életbiztosítások demoralisaló fogadási biztosításokká fajultak, úgynevezett Gambling assurance, melyeket rendőri szempontból, nehogy bűntényre ingereljenek, eltiltani jónak látták; a helyett azonban, hogy mint Angolországban Acte XI V. Georg III. с. 48. §. 1. (1774.) csupán a fogadási biztosítások ellen fordultak volna tilalmakkal, illetve az érdek kimutatását követelték volna, vagy az 1610-ki Genuai statutum IV. könyv XVII. fejezet intézkedése szerint a pápák, császárok, királyok, liercze- gek, cardinalisok és püspökök életére való biztosításokat tiltották volna el, a tilalmat általánosították, illetve azt policialis tekintetből a gyilkosság iránti hajlam ellensúlyozásául minden életbiztosításra kiterjesztették : éppúgy lehetett volna, — mint egy német író mondja — a birtokjogot eltörülni, mert a birtokjog lopáshoz vezethet, ez utóbbi pedig erkölcstelen. (Staudingeb Die Bechtsl. v. Lebensvers. 77. 1.).

Sőt Francziaországban a törvényhozásnak az életbiztosítás iránti ellenszenve még a Code Civil alkotásánál is annyira túlsulylyal bírt, hogy főleg ezen körülménynek tulajdonítható, ha ezen törvénykönyv intézményünket hallgatással mellőzi; s valóban csodálatos, hogy Francziaországban, hol 1878. deczember 31-én az életbiztosítási összeg 1,778.570,000 francra, a járadéki biztosítás ugyanakkor 24.419,0( )0 francra rúgott, hol ma Eugéne Beboul Assurance sur la vie czímű munkájában (V. X. XIV. és 54.1.) az életbiztosításról akként nyilatkozik, hogy «az összeség versenye az egyes szerencsétlenségének orvoslására», hogy ( korszakot fog alkotni az emberiség történetében, mint a civi-