Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]

lisatio egyik legfényesebb foka, mint a kölcsönösség gazdasági törvényének beteljesedése, mint az 1800 év óta hirdetett béke és igazság története». «Az industrialis anarchia» -—• kiált föl Reboul — «szétszórta az érdekeket, a biztosítás azokat ismét egyesítendő A sauve qui peut elve ismét helyt enged a solida- ritásnak.» Ugyanazon Francziaországban, hol ma Edmund About (Les Questions d'argent, d’assurance 70. 1.), Hobace Say (Dictionaire de VEconomie politique Tom. I. 86. 1.), Michel Chevalier és mások az életbiztosítást az erkölcsiség diadalának hirdetik, ugyanazon Francziaországban a Code Civil leg- hirnevesebb redactora —- Portalis —• a törvényhozó testület 1801. február 27-ki ülésében az életbiztosításról következőleg nyilatkozik : «Bizonytalan dolgok iránti szerződéskötések, remények vétele és eladása, kétségkívül meg van engedve, azonban ily bizonytalanságok és remények nem ellenkezhetnek sem a természetes érzelmekkel, sem a becsülettel. Tudjuk, hogy léteznek szerződések, melyeknél az erkölcs elvei annyira háttérbe szorulnak, hogy az emberi élet iránti biztosítást is megengedhetőnek mondják. Francziaországban azonban az ily transactiók mindig tiltva voltak. Ezen szerződések szégyenteljesek és veszélyesek. A kapzsiság, mely az állampolgár életével speculál, közel áll a bűnhöz.»

És mégis mit tapasztalunk folytonosan Francziaországban ? Hogy itt ep úgy mint Angolországban és Amerikában a bíróságok jogalkotó tevékenysége gyakran még a törvényhozás intentiói ellenére is, a reális élet követelményeit érvényre juttatja, Francziaországban az életbiztosítás, daczára Portalis íölszólalásának és a Code Civil hallgatásának, e században folyton érvényben állott, s ha a föállamügyész Dupin a hírneves la Pommerais-féle perben 1864-ben Portalis fentidézett szavaira hivatkozik és emphaseval fölkiált, bogi' annak végzetteljes elő- érzete valósult, ez, mint Malsz mondja, legfelebb általános mosolyt idézett elő, de sem az életbiztosítás tilalmát, sem annak megszorítását nem vonta maga után.

Valamint az élet jelentőségéről az életbiztosítás szempontjából, úgy szétágaztak a nézetkülönbségek a halál, ezen az individuális földi létben beálló utolsó factum iránt is, melynek lényegét és elvét különben is mindenki saját czéljaira magya!)