Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]

kül sikerre nem vezetett, maga a bíróság volt kénytelen ügyvédi állásokat szervezni bizonyos korlátolt számban, hova legtöbb- nyire a jogászok sorából toborzottá -— agréálta — az embereket, innen az „agréé“ elnevezés.

Ezenkívül van még egy, és pedig igen tekintélyes számú faja az ügyvédi teendőkkel foglalkozóknak, az úgynevezett ügynökök — agents d'affaires — kik a kiforrott ügyvédi karnak lecsapódott szerencsétlen salakját képezik. Gyengébb tehetségű vagy jellemű emberek, kik az avocat-rendnél zöldágra vergődni nem bírtak, szegényebb sorsú avoué-segédek, — maitre clercs — kiknek irodavételre nem volt pénzük, de a folytonos szolgaságot is megunták, képezik e vert liadat. Legelső és legfőbb foglalkozásuk örökségek és örökösök felhajhászása volt; lassankint több-több ügyekbe beártották magukat, míg most már sokan egész irodát tartanak. Ok a tulajdonképeni ügyintézők, ők adják ki az ügyet az avouéknak, avocat-knak, kutatják fizetés- képtelen adósoknál a kielégítési alapot, rendezik egy-egy család vagy személy bonyolult ügyeit. Szóval valami magasabb fajú zugírászok, kiket az ügyvédi statistika összeállításánál figyelmen kívül hagyni nem szabad.

Rátérhetek ezzel az ügyvédi statistikára Francziaország- ban; készakarva hagytam utoljára, miután szerény véleményem szerint, az ügyvédek száma, legyen az akár kevés, akár sok, valamely ügyvédi rendtartás szerkesztésénél kiindulási pontúi nem szolgálhat, csakis következménye lehet egy helyes vagy helytelen politikának. A szóbeli eljárás ennek a legjobb regulatora. Igazi avocat, a kinek pere van, sehol sincs oly kevés, mint Francziaországban ; Parisban két millió lakos és 1700 avocat mellett körülbelül 400 van, a ki plaidiroz. Az igaz, hogy ezek közűi a legkitűnőbbek egész 100 ezer, a többiek húsz, harminczezer frank jövedelemmel rendelkeznek, s mellé semmi irodai kiadásuk nincs. A többiek existenciája, ha nincs vagyonuk, a mire támaszkodjanak, rendkívül kétes.

Ha azonban összehasonlító statistikát űzünk, ez alapból kiindulni a legnagyobb képtelenség volna. Azok, kik a magyarországi ügyvédek számát a francziaországival összeliasonlítot29