Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
nak, a főügyész e szavakat mondá: «Ügyvédek! hogy lehetne benneteket számításon kívül hagyni, midőn az igazságszolgáltatás érdekéről van szó. Nélkületek az igazságszolgáltatók családja nem teljes; ki akarna egy lehetetlen szakadást előidézni azok közt, kiket a törvény egyesített ? Legyetek meggyőződve, hogy a bíróság minden időben tiszteletet és becsülést fog irántatok tanúsítani.» Erre a Cour elnöke kijelenté, hogy e szavak az egész főtörvényszék nevében mondottaknak is tekintendők. Az ügyvédi rend ez által elégtételt kapván, működését a szokott módon megkezdé......................................... 27 Azt hiszem, ehhez nem kell commentár. A franczia ügyvédi kar egyáltalán számos esetben practisálta, hogy7 sértés esetén functióját elégtételadásig felfüggeszté, a miben az eszményi magaslaton álló függetlenségérzet mellett csak a ritka testületi szellem és összetartás bámulható jobban. Újabb időben soha elő nem fordult, hogy valamely ügyvéd a testületi szellemet és a collegialitást megsértve, a kar határozata ellenére plaidirozni ment volna a törvényszék elébe. A múlt századból bizonyos Eosé ügyvéd esetét említik, ki Foquet államügyész ösztönzésére megjelent s kartársai ellen makacsságokat vett fel, mire ezek vele mint nem tisztességes kollegával minden közlekedést megszakítottak. Az ügyvédségtől meg kelle válnia, s mint a krónikások említik, ezután bújában csakhamar meghalt. Meg kell még pár szóval emlékeznem a szólásszabadságról. Az ügyvéd e joga csakis a szóbeli eljárásnál nyer nagyobb jelentőséget a vele egybekötött nyilvánosságnál fogva. Ügyvédi rendtartásunk 52. §-a és a javaslat 81. §-ai e tekintetben nagy általánosságban intézkednek, és igen zavartan, a mennyiben ezt a bíróság iránt tartozó tisztelettel összezavarják ; pedig e kérdés szerfölött kényes voltánál fogva a legprtecisebb szabályozást igényli. Francziaországban az úgynevezett ügyvédi immunitásról •— immunite de palais — az 1819. évi május 17-diki törvény 23-ik czikke rendelkezik, melynek értelmében: «A törvényszékek előtt mondott beszédek, vagy a hozzá beterjesztett íratok alapján sem becsületsértési, sem rágalmazási keresetnek nincs
