Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

14 teletbeli hivatalok (Ehrenamt) szervezetét és a birodalmi bírósági szervezetben a népelem (Schöffen) felvételét. Csak úgy válik a polgár választásjoga igazolttá, midőn az államhivatal kötelessége vele jár; csak igy terem állami érzék, igaz közérzület a részvétlen önző tömegben. Mert a történeti közjog és állam és az új demokratikus társadalom között nagy ellentét támadt, mely örök kríziseket, politikai és sociális forradalmakat szül. A népfenség tana destructiv volt: az államellenest szervezte az államban. A parlamentarismus elfajult, a pártpolitikai sajtó és egyesülés nem képes és nem akar obiectiv igazságot keresni. Midőn e legnagyobb alkotmánybiztosítékok hatálytalanoknak bizonyultak, akkor nevetséges, újakat követelni, franczia-belga mintára alapjogokat keresni. Csak a szi 1 árd j og, a történeti, királyi hata1 om, a conservativ állam és egyház a társadalom felett, csak ezek válthatnak meg a bajtól. A társadalommal ismét szervesen összekapcsolt állam szilárd jognormái majd kibékítik a társadalmi osztályok gyűlöletét, melynek létét tagadni, a szabad ipar és szabad tulajdon korának gazdasági, társadalmi érdekharmoniáját állítani, merő képtelenség. Jellemző a reálpolitika e socialistikus programmjában a bizalom az állami befolyás, állami nevelés erejében. Mert concedálja a középeurópai gazdasági társadalom hasonló fejlődését, az azzal járó radikális demokratia logikus voltát, a franczia, illetve román népek által Németországra gyakorolt politikai áthatásnak természetességét és a német nép ellenszenvét a tervezett conservativ reformok iránt; de még is azzal biztat, hogy az angol állam teljesebb ismerete a német u. n. általános államjog, vagyis a generálisait franczia-belga alkotmányjog tanainak hamisságát igazolni fogja és hogy a politikai bölcsészet idealizmusát félretolja majd a reális, történeti, positiv irány, az individuális angolgermán nemzeti genius cultusa. Mert a francziák félreértették az angol jogot, Blackstone gyakorlati könyvét, mely nem ad fogalmat az angol jogról, tömj éntelen statútumainak, döntvényjogának, gyakorlatának ismerete nélkül; félreértették az angol jogot, mint félreértették a görög drámát. És mint Voltairet corrigálta Lessing, ugy Montesquieut