Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

15 corrigálja dr. Rudolf Gneist, az angol közjog germán szellemének ismertetője. Montesquieu »szép elmélkedések a hatalmak megosztásáról csak a franczia izlés aesthetikájára mutatnak, bizonyos »symmetrikus« jogosultsággal birnak. _ A német utánzások pedig csak a múltnak tiszteletreméltó gondolatörökségét — ugy látszik örök hereditas iacens — képezik; a franczia gyújtó szavak phrasisok voltak reális alap nélkül. A népképviseleti kormány ius gentium ugyan, de az a népképviseleti és királyi hatalom küzdelmét szülte a törvényhozó, végrehajtó és hatalomért. A népfenség, szabadság, egyenlőség, testvériségtanai desorganisálták az államot, felforgatták a törvényhozó és végrehajtó hatalom helyes germán viszonyát, mely az, hogy a király rendeletei képezik a törvényhozást, és hogy a népképviselők, mint egykor a rendek, — csak bizonyos korlátjai a királyi praerogativáknak. E helyes tan helyét elfoglalta a franczia szörnyfogalom egy végrehajtó hatalomról, mely a népképviselők törvényakaratának puszta gépies foganatosítása legyen, mi az initiáló, souverain királyi impérium teljes megsemmisítése volna. . így áll a fokozat: Bluntschli még a német felett álló jeles franczia közigazgatási jogot ismer. Stein már erről nem akar tudni, de még a végrehajtó hatalom fogalmában hisz. Végre Gneist kimutatja, hogy Stein felfogása elméletileg következetlen, téves, gyakorlatilag alaptalan, mert ellenkezik a positiv germán közjoggal és reális életszükségletekkel. A francziák — mint nem értettek a művészethez, bölcsészethez — »nem ismertek soha valódi tör vény tiszteletet, nem is képesek reá.« A franczia jogtalansággal szemben áll a germán hűség és ebből kimagasodik a Hohenzollern-ház törvényhűségeA gall perfidia és korlátoltság Gneistnél ugy, mint Steinnél néha oly czélzás tárgya, mintha csak Bismarck lapját, a Norddeutsche Allgemeine Zeitung vezérczikkét irnák. így akarják ellensúlyozni a XVIII. századnak, a franczia bölcsészetnek és társadalmi mozgalmak befolyását a német népre, melynek legnagyobb férfiai a szellemi élet minden terén lelke-