Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

13 a létező politika cselekszik, ez pedig ugy cselekszik, mint Reinecke Fuchs, bármint siránkozzanak is e fölött a meghaladott moralpolitika epigonjai, Trendelenburg és elvtársai. A csel és erőszak újvilágmorált létesít; a korlátolt »magánjogi« ethika itt viszhang nélküli vox in deserto. Legjellemzőbb e részben két nagy szellemű férfiú, Frantz Holtzendorff és Rudolf Gneist működése. Az első a német-franczia háború előtt (1869.) megjelent »Principien der Polítik« czímű munkában Machiavelli szellemében irja le a reálpolitika programmját, az állani nemzeti és hatalmi czéljainak fölényét ideális czéljai fölött. A hatalmak felosztása csak az egységes állam szétszakítása, az állandó összeütközések alapja; a nép bizalma az annyiszor tévedő és igazságtalan bíróságokban és bizalmatlansága a politikai hatóság irányában gúny tárgyává tétetik; a hatalom birtokosai figyelmeztetnek, hogy néha jó a népet a jelzett összeütközésekhez szoktatni. A vir fortissimus, az elmélet Bismarckja, a porosz és birodalmi » reform « egyik nagy alkotója és tömj éntelen mű szerzője, dr. Rudolf Gneist, a nagy tanár, képviselő, államférfiú, ki a liberálismus formáiban és történeti paradoxonok takarójában az »erős államot« propagálja. És miután ő leginkább jellemző hőse az uj tudománynak és eléggé ismert, befolyásos nálunk is, vele részletesebben foglalkozom, tanainak lényegét vázolom. O a XIX. század reactiojával a XVIII. század »naiv« bölcsészete ellen érez. Leírta a feudális Anglia intézményeit, melyeket a hely szinén ismert meg, és mélyen fájlalja az angol aristokraticus állam jelen átalakulását, az amerikai és főleg a franczia demokratikus radikalismus áthatása alatt, mely országok most visszaadják Angliának a kölcsönt, melyet a XVIII. század »anglomaniájában« tőle vettek volt. A 10,000 activ békebíró, az angol aristokratikus államszervezet legerősebb oszlopa Stuart Mill szerint, és a jury a szerves kapcsot képezik társadalom és állam között, mely nélkül nincs üdvösség, mert Gneist állama nem eszköz, hanem szerves önczél, a társadalomnak nem sphaerája, hanem egész kosmosa. E socialistikus államért lelkesen pártolta és a porosz reformban keresztülvitte a közigazgatási tisz-