Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]

2;

még egy másik biztosító által igértetne magának. Ha azonban egy másik biztosítóval ugyanazon módon szerződik mint az elsővel, akkor egy új takarékpénztári szerződést köt, és hogy itt is magának, függetlenül élettartamától bizonyos eredményt biztosítson, ezzel egy újabb biztosítási szerződést is köt, mely két szerződés együttvéve egy újabb életbiztosítási szerződést képez. A biztosítási jog azon tétele: «Ohne Interesse keine Versicherung» az életbiztosításnál is helyt foglal, csakhogy itt nem szükséges, mint a kárbiztositásnál a szerződési viszony további fennállásához az eredeti érdek fenmaradása, mivel az életbiztosításban rejlő takarékpénztári szerződés által önálló érdek állapíttatik meg és ez okozza, hogy a hitelező biztosítása, ki fizetésképtelen adósának életére bizonyos összeget biztosított, az esetre meg nem szűnik, ha az adós később mégis tizet.

Sénés az életbiztosításra vonatkozó theoriájában (Mónit, des Assur. IV. k. -Ili. 1.) azon eredményhez jut, hogy az életbiztosítási szerződés két egymás mellé állított szerződést tartalmaz, melyek egymással szorosan egybekötvék; ugyanis egy kölcsönszerződés kamatok kamatjával és egy biztosítási szerződés, vagy jobban mondva, az életbiztosítási szerződés úgy jelen- kezik, mint egy egyszeri vagy koronkint ismétlődő kamatok kamatjára elhelyezett betét, és mint egy pótlek ezen betéthez, melynek alapja abban keresendő, hogy a biztosítót kármentesíteni kell azon koczkázatert, mely őt érheti, ha a financiális operátio, a biztosított halála által azon idő előtt szakíttatnék felbe, mely alatt a visszafizetendő tőke a betétek és a tőkésített kamatok hatalmánál fogva önönmagától képződhetett volna.

És valóban —■ kiált föl Sénés — valamely összegnek egy harmadik kezeliez azon rendeltetéssel történendő elhelyezése, hogy ezen összeget kamatok kamatjaival gyümölcsözővé tegye, nem más mint kamatok kamatja melletti kölcsön, nem pedig amortisationalis ügylet, mert az amortisatiónak tárgya — mihelyt az kamatok tőkésítése útján vétetik foganatba — csak valamely adósság törlesztése, kiegyenlítése lehet, holott a pénzelhelyezés mint tőkeképzés jelenkezik. A biztosított összeg nem más, mint az elhelyezett összeg jövőbeli természetes gyümölcse. Az évenkinti biztosítási díjakra vonatkozó szerződés