Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)
1921-05-29 / 22. szám
,1921 junius 18 AZ UJ KÖR 7 tem, hogy Leninben egy gondokkal terhelt emberre fogok találni, aki súlyos bánatokat visel a vállain. Ehelyett azonban egy őszinte, bátor, csillogó, mosolygós szemű emberre találtam. Amikor felszólított, hogy üljek le, székét egész közel húzta az enyémhez és erősen a szemeim közé nézett. Én akartam ugyan őt meginterjúvolni, de úgy fordult a dolog, hogy ő interjúvolt meg engem. “Kommunista Ön?” — kérdezte tőlem rögtön. “Nem” — válaszoltam neki. “Hisz Ön a kommunizmusban?” — folytatta azután. Azt válaszoltam neki, hogy az I. W. W. ipari kommunista szervezet éppúgy, mint ahogy azelőtt ipari szocialista szervezetnek neveztük. Hangsúlyoztam, hogy ipari kommunisták vagyunk és egy kommunista társadalom felépítésére törekszünk. Azt a kérdést intézte hozzám, hogy mi a véleményem a kommunista pártokról. Ezt válaszoltam: “Amit most mondok, az nemcsak Amerikára, de a világ más részeire is vonatkozik. jA kommunisták túlságosan is el vannak foglalva azzal, hogy olyan frázisokat gyártsanak, amelyeknél sokkal jobban törődnek azzal, hogy azoknak Moszkvában legyen meg a hatásuk, mint a saját országaikban.” Azt felelte. ‘ Önnek igaza van.” A kommunisták frázisokat kovácsoltak, amelyekről azt hitték, hogy azok Oroszországban rendkívül forradalmilag fognak hangzani. Lenin azonban ezzel szemben azt mondja, hogy ha egy ember nem tud taktikát alkalmazni, úgy az nem Marxista, nem értette meg Marxot és hogy a kommunisták Amerikában nem tudnak taktikát alkalmazni. Hardy ezután elmondja, hogy mit beszélt Zinovjevvel, a III. Internationale elnökével és azt állítja, hogy “nagyfontosságu kérdésekben sokkal nagyobb mértékben egyetértett vele, mintsem azt előzőleg elképzelte.” Magára vállalta, hogy egy az amerikai munkásokhoz intézendő felhívást fog készíteni és a magas fejlettségű ipari országok forradalmára vonatkozólag a következőkben adta meg álláspontját: “A forradalmat azok fogják irányítani, akik a gazdasági szervezeteket irányítják és ezek a munkások nem fognak megtűrni semmiféle bürokráciát. A bürokráciát tehát mellőzni kell. Azok a gazdasági szervezetek, amelyeknek az a céljuk, hogy az ipart kontrollálják, meg fogják dönteni a kapitalista rendszert és a proletár államot fogják megteremteni.” “Ilyen összefüggésben — mondja Hardy — kiderült, hogy Zinovjev, Rosovsky, Tomsky és még mások is megegyeznek abban, hogy az amerikai kommunista párt — azáltal, hogy illegális párttá vált és különösen a fegyveres felkelés propagálásának kérdésében, — káros munkát végzett, Lenin kijelentette, hogy irni fog az amerikai kommunistáknak, hogy taktikájukat változtassák meg.” Ez a moszkvai újság mindenesetre alkalmas arra, hogy kellemetlen visszhangot keltsen némely “földalatti” üregekben. Amennyire azonban a mi saját külön “földalatti” magyarjainkat illeti, azokra ennek is aligha lesz valami foganatja. őket még Lenin és Zinovjev sem fogja kicsigabigázni a “föld alól.” Először azért, mert ez igy szépen hangzik, másodszor teljesen veszélytelen az ártatlan játék és harmadszor és főként, mert ez a legjobb módja annak, hogy ne csináljanak semmi hasznosat. Ehhez pedig szigorúan ragaszkodni fognak tovább is. Zerkovitz ur banknótája ^ERKOVITZ Emil Amerikába utazásával és különféle pénzügyi műveleteivel annak idején ismételten foglalkoztak azok az újságok, amelyeket mi megbízhatóknak és magyar kérdésekben jól tájékozottaknak fogadhatunk el, a melyek mindig tudják, mit beszélnek. Ezek az újságok Zerkovitzot olyannak mutatták be, mint aki hajlandó Hegedűs és a jelenlegi magyar kormány vak eszközeként szerepelni mindenütt, ahol többé-kevésbé ferde pénzügyi manőverek végrehajtásáról van szó. Egy darabig csönd volt, amig azután a Bécsi Magyar Újság egyik legutolsó ideérkezett számában a következő sorok jelentek meg: — Zerkovitz Emil hirdet. Budapesti munkatársunk jelenti: Zerkovitz Emil nyugalmazott miniszteri tanácsos, nyugalmazott októberi forradalmár, nyugalmazott kommunista és kurzista, egy év óta new yorki ügynöke a pesti véres kormánynak. Az az egy-két tisztességétől elrugaszkodott amerikai magyar lap amely a kurzust szolgálja, éppen arról ismerhető fel holt-bizonyossággal kurzistának, hogy minden hasábján Zerkovitz Emil nyilatkozataival és hirdetéseivel találkozunk . . . Újabban a budapesti ultra-keresztény lapokban jelennek meg Zerkovitzot dicsérő közlemények s pontosan közlik a kurzus amerikai házizsidajának 1. new yorki címét; 2. budapesti telepe címét; 3. bécsi fiókja címét. Mi nem tesszük meg Zerkovitznak azt a szívességet, hogy utánnyomjuk a címeit. Aki kiváncsi rájuk, olvassa el az Ébredő. Magyarok lapjában a dunai hullák után következő hirt. A Bécsi Magyar Újság még nem tudja, de mi már tudjuk, hogy Zerkovitz Emil ur azóta a New Yorki Magyar Kereskedelmi Kamara évi ötezer dollárral fizetett lelke lett és ilyenformán szerves kapcsolatba került azzal az amerikai magyar csoporttal, amelynek a vadászterülete ugyan Amerikában van, de közben folyton Horthyországba kacsint és onnan vár valami jót. Akik Zerkovitz Emillel Amerikába érkezése óta beszéltek, akik előtte a vele foglalkozó újságok cikkeit szóbahozták, azok mind végigélvezhették azt a nótát, amelynek zenéjét Zerkovitz szerzé, ha a szövegét még odaát készítették is. A nóta pedig úgy szólt, hogy ő, — már mint Zerkovitz — nem akar politizálni, neki a magyar kormányhoz semmi köze, neki Hegedűs csak barátja, akit azért fogadott örömmel, mert az ő szerephez jutása a kurzus lanyhulását jelenti és utánna még nagyobb örömmel fog bárkit is fogadni, akinek a szerephez jutása a helyzet újabb javulását fogja jelenteni. A nóta második szakasza azután arról szólt, hogy ő, már mint Zerkovitz, — nem akar egyebet, mint békességet, Amerika szabad ország, amelyben mindenkinek joga van dolgozni, ő sem akar egyebet, mint dolgozni és minél több dollárt csinálni. E müdal meghallgatása után az érdeklődő tényleg nem tehetett egyebet, mint hogy elismerje Zerkovitz urnák munkához való jogát, mert hát ez az ország tényleg szabad, vagy mi. ... Zerkovitz Emil ur szénája azonban nincsen egészen rendben. Zerkovitz ur Fehér-Magyarországból való eltávozó
