Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)

1921-05-29 / 22. szám

1921 junius 18 AZ UJ KOR 15 A MUNKA A Z A. F. of L. konvenciója junius 12- én nyílt meg Denverben. A kon­vención 500 delegátus képviseli Ameri­ca munkásságát. Az első nap a végre­­lajtó bizottság jelentését terjesztették lő. A jelentés szerint az amerikai szak­­zervezeti mozgalom az utolsó eszten­­lőben is eredményesen tudta visszaver­­:i a Unionizmus ellenségeinek elkesere­dett támadásait és az egész vonalon lieg tudta tartani a pozíciókat. A jövő­­en még keményebb harcokra van kilá­­ás és ezért a szakszervezeteknek zárt alanxot kell mutatniok az ellenségek­éi szemben, hogy a kapitalista profit­­sinálóknak bebizonyítsák, hogy a szer­ezett munkásság nem hajlandó már a égi rabszolgaság igáját a nyakába ven- E harcias hangzású kijelentések tán a vasutasok ügyében egy országos izottság kijelölését ajánlja a végrehaj­­á-bizottság, amely 21 tagból álljon és edig úgy a vasutas társaságok, mint z alkalmazottak és a közönség hét-hét iggal legyenek a bizottságban képvi­­slve. Ez a bizottság lenne azután hi­­?:tva arra, hogy javaslatokat terjesszen kongresszus elé. Az előterjesztés felhívja a delegátu­sát, hogy szilárd álláspontot foglalja­­ak el a japánok és általában az ázsiaiak evándorlása ellen. Ajánlja, hogy a ja­­ánokat a kínaiak módjára teljesen zár­­ik el a bevándorlás lehetőségétől. A szakszervezet taglétszáma az utol­­í évben lényegtelen csökkenést tüntet :1, amennyiben a múlt évi 4,078,740 Lggal szemben, az utolsó évben 3,906,- 18 tag áll. E csökkenést a nagy mun­­inélküliséggel indokolja a jelentés. ,A jelentés több helyen is követeli, agy a munkásoknak, akik az árukat rmelik, nagyobb ellenőrzésük legyen mkra és e célból azt ajánlja, hogy unkaadókból és munkásokból álló 5zös bizottságok alakíttassanak. A munkabérek és élelmiszerárakra matkozólag mindössze annyi monda­valója van a jelentésnek, hogy a ha­dás és civilizáció elveivel és az egész­­:ges gazdasági logikával ellenkezik az gyakorlat, hogy a munkabéreket az elmiszerárak alapján szabályozzák és így általánosságban állapítja meg, így minden társadalmi osztálynak J »■ • ............. 1» egyenlő joga van az élet javainak élve­zetéhez. Az élelmiszerekkel való uzso­ráskodást szigorúbban kívánja bűntet­teim. E jelentésből kiviláglik, hogy az ame­rikai munkásság e legnagyobb szerve­zetének vezetői ma is a régi elkoptatott és hitelüket vesztett jelszavakkal ope­rálnak és ha a konvenció ebben a szel­lemben fog lefolyni, úgy az 500 delegá­tusnak Denverben való összejövetele e súlyos gazdasági válság idején, egy tapodtat sem fogja előbbre vinni az amerikai szervezett munkásság érde­keit. * Londonban junius io-én tartot­ták meg a sztrájkoló bányászok delegátusai nagy konferenciájukat, a melyen határozattá vált, hogy a bánya­­tulajdonosoknak ama javaslata felett, a mellyel végét akarják vetni a további harcnak, az összes bányakerületekben meg fogják ejttetni a munkásokkal a le­szavazást. Általában az a vélemény Angliában, hogy ez nagy lépést jelent a megegyezés felé. A konvenció elvetette azt a javasla­tot, amely a bányavállalatok feltételei­nek ajánlását célozta és igy a feltételek minden ajánlás nélkül kerülnek szava­zásra a munkások elé. A sztrájk folyta­tásához a szavazatok kétharmadrésze szükséges. A bányavállalatok ajánlatának lénye­ges része az, hogy uj bérminimumot akarnak megállapítani, amely 20 száza­lékkal volna magasabb az 1914 évi bér­minimumnál. A megállapodás egy esz­tendei időtartamra szólna. AZ orosz szoviet-kormány eddigi gazdasági kísérletezései közben kénytelen volt rájönni arra, hogy a leg­szebb elméleteket sem lehet néha átvin­ni a gyakorlatba, még egy olyan ország­ban sem, ahol a körülmények a teljes politikai és gazdasági hatalmat a mun­kásosztály kezébe juttatták és ahol a diktatórikus kormányzati módszer mel­lett a munkásságra nézve semmi sem látszott lehetetlennek. Az elméletek ál­tal le nem gyűrhető gazdasági erők és szükségszerűségek ma olyan taktikát kényszerítenek a szoviet-kormányra, a mely eddigi elméletükkel homlokegye­nest ellentétes. Nemcsak a parasztság-NE MULASSZA EL MEGNÉZNI MOLNÁR FERENC világhírű magyar szinmüirő szen­zációs amerikai sikerű, LILIOM cimü darabját, amely 7 kép s egy prológus keretében mutatja be a kedves emlékű, utólérhetetlen pesti csibészt, a FULTON SZÍNHÁZBAN — — 206 West 46th Street. Minden este 8:20-kor; szerda és szombat délután 2 óra 20 perckor. Helyárak $1—$2.50-ig. Jegyek 7— 8 hétre elővételben a pénztárnál. gal, de a külföldi és saját kapitalistáik­kal, sőt a kisburzsoáziával és a közve­títő kereskedelemmel is 50 százalékos megalkuvásba szorultak bele a gazda­sági erők nyomása alatt azok, akik más országok szocialistáit minden legcseké­lyebb kényszer-megalkuvásért kiátkoz­ták. Az amerikai, angol és német nagytő­kével való kísérletezések és egyezségek után a legutóbbi kormányrendelet meg­engedi a parasztságnak, hogy a szük­séges adók lefizetése után az élelmiszer­­felesleggel szabadon kereskedjék. Ez a rendelet lépteti életbe az orosz kom­munista párt legutóbbi kongresszusá­nak a szabad kereskedelemre vonatkozó határozatát. Ugyancsak egy hasonló rendeletét adott ki a kormány, amely megengedi magánosoknak és korporá­cióknak, hogy a kisipari termékekkel szabadon kereskedhetnek. A nagy állami iparok termékei egy nagy központi áruraktárban lesznek összegyűjtve, ahonnét a co-operativ társaságok utján kerülnek szétosztásra. Azonban kivételes esetekben még ezek­kel az árukkal is engedélyezi a komis­­siós alapon való kereskedést magánsze­mélyek számára. EGY ÜZLET AHOL VARJAK. Egy európai könyvkereskedés ahova minden héten egyszer el kell mennie, mert megtalálja az összes európai újságokat, folyóiratokat és élclapo­­kat. Az egész magyar sajtó és iro­dalom rendelkezésére áll, ha heten­ként legalább egyszer elmegy. KEREKES TESTVÉREK könyvkeres­kedés és hirdetési iroda. 1464 — 3rd Avenue, New York City.

Next

/
Thumbnails
Contents