Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)
1921-05-29 / 22. szám
i6 AZ UJ KOR 1921 junius 18 MAGYAR TÜKÖR TT'GY Bécsben megjelenő magyar ujságban olvassuk, hogy a magyar királyi Kúria meghozta döntését Károlyi Mihályné tartási követelésének ügyében. A Kúria megállapította, hogy miután Károlyi Mihályné külföldre menekült férjét követte, nincsen igénye tartásdijra, annál kevésbé, mert a feleség, bár a házassági kötelék fennáll, nem köteles külföldre menekült hazaáruló férjét külföldre követni. (Ennek a szégyenletes ügynek előzményeire bizonyára emlékeznek olvasóink. Károlyi Mihályné és gyermekei tartáspert indítottak a Károlyi-javak ellen, melyeket Horthy a kurzus hőseinek céljaira zár alá vett. Az elsőbiróság, a budapesti központi járásbíróság minden további nélkül, a magyar jognak és az emberi tisztességnek megfelelően megítélte Károlyinénak és gyermekeinek a tartásdijat, havonkint 48,000 koronát és ehhez a döntéshez a magyar államkincstár jelenlevő képviselője, a kincstári jogügyigazgató, a tárgyaláson hozzájárult. Ellenben erre Hegedűs Lóránt, az Uj Nemzedék és más kurzuslapok segítségével felháborodást rendezett és elrendelte, hogy a jogügyigazgató felebbezze meg a saját beleegyezésével hozott Ítéletet. A felebbviteli törvényszék és most végső fokon a Kúria természetesen a felháborodó kurzusnak adott igazat. És a Kúria, hogy tetézze a jogtalanságot és az embertelenséget egy kis politikai nyalakodással is, azt is beleírta az Ítéletbe, hogy a feleség nem köteles a férjét külföldre követni. Ezt az a Kúria mondja, amely a polgári erkölcsök alapján áll és az ellen a Károlyi ellen, akit ugyan “hazaárulónak” neveznek, de aki ellen még csak pert sem mertek indítani a gyáva fehér banditák.) * # * TTGYANCSAK egy bécsi miagyar újság budapesti munkatársa jelenti, hogy az összekötözött dunai hullákra, amelyek napnap után s mind vádlóbban kerülnek elő vizes sírjukból, felfigyeltek a gyilkosok. Nem a lelkiismeretfurdalás kinozta őket, a Pronay- és Héjjas-különitmény nem romantikus lelkekből rekrutálódott. ök a dunai hullákban is közönséges hullákat láttak. Azonban kellemetlen volt, hogy folyton napvilágra kerültek a bűnjelek, nem azért tömték a Dunát agyonkinzott emberekkel, hogy a viz felpuffadt, szederjes testüket uj-MEGLEPETÉS ASSZONYOK SZAMARA. Ha a családjának kedves meglepetést akar szerezni, ha nehány éven keresztül Amerikában is otthonias háztartást akar, keresse fel — 1245 — 2r<l Avenue alatt a — Központi Beszerzési Vállalat Central Purchasing Corporation üzletét és hivatkozzon e hirdetésünkre, — Tel. Rhinelander 2027. ból kidobálja. A kifogott hullák gyilkosainak kiderítésére megindított rendőri nyomozás sem izgatta őket, ők jól tudják, hogy kik a gyilkosok, hiszen tovább folytatták és folytatják ma is rettenetes szórakozásaikat. Mégis idegenkedtek, hogy a lapok minduntalan jelentsék, hogy most itt fogtak ki egy hullát a Dunából, most ott, amelynek lábai dróttal voltak összekötözve. Ezt a kis nekrológot is irigyelték a holtaktól és mint megbízható helyről informálnak, a katonai hatóság úgy intézkedett, hogy ezentúl minden hullát előbb egy katonai bizottság vizsgál meg és csak azután avatkozhatik bele a polgári hatóság. A lapokat letiltották arról, hogy azokról a hullákról hirt adjanak, amelyek bűntény áldozatai. A legszigorúbban megakadályozzák, hogy valaki után, a ki eltűnt, érdeklődjenek és úgy a hozzátartozóknak, mint az ügyvédeknek megtiltották, hogy a hullákat agnoszkálják. * # * A “JÖVŐ” irja, hogy az a heves ostrom, amelyet a nemzetgyűlés becsületérzö tagjai indítottak a kormány ellen a fölháboritó internálások miatt, egyáltalán nem izgatja Ráday Gedeon belügyminisztert. Végre egészen kimutatta foga fehérét s mig előbb látogatást inszcenált és bizonytalan nyilatkozatokat tett, most teljes nyíltsággal kijelentette, hogy esze ágában sincs az internálások beszüntetése. A kurzus-lapok munkatársai előtt .a belügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: — Annyi kétségtelen, — mondotta, — hogy az internálási eljárásnak voltak és vannak hibái. Mindenekelőtt az egyes internáltak ügyének revízióját akarom a jövőben gyorsabb tempóban elintéztetni. Arról azonban szó sincs, nem is lehet, hogy laz internálást, mint intézményt, egyelőre beszüntethessük. Sőt el sem tudnám képzelni, hogy erre bármely lelkiismeretes kormányfériiu ezidőszerint vállalkozhatnék. Az internálás alapjában szomorú kényszerűség, ma még, sajnos, alig nélkülözhető önvédelem. Okozat, amelyet máról-holnapra elitninálni nem lehet anélkül, hogy az okait is eliminálhatnók. Az egyik ok pedig az Oroszországból és máshonnan kiinduló vakmerő bolsevista agitáció nemzetünk és társadalmunk léte ellen, amelynek belföldi exponenseit nem engedhetjük szabadon garázdálkodni. A másik ok pedig az, hogy belső konszolidációnk még fiatal, vékony kérge még nem képes elviselni nagyobb rázkódtatás nélkül ellenséges belső szervezkedést. Mindezek szabadjára engedése egyenesen katasztrófába dönthetné oly nagyon megrongált társadalmunkat s abban is mindenekelőtt a középosztályt. Ezzel a nyilatkozattal Ráday odadobta a keztyüt úgy a közszabadságokért sikraszállt uj ellenzéknek, mint a kisgazdapártnak is, amelynek tagjai már aláírásokat is gyűjtöttek az internálások megszüntetését követelve. Ráday egyébként is kihivta a harcot, a kisgazdapárt most már láthatja, hogy ez az a Ráday, akinek ismerték és aki nem ismeri a kíméletet. Nyilatkozott ugyanis a főispánkicserélési akcióról is és az egész akciót egyszerűen letagadja. És nyilatkozott a moziengedélyek revíziójáról is, bejelentve, hogy szó sem lehet revízióról. Vagyis mindhárom kérdésben alaposan megnyugtatta a közvéleményt. Nyugtalanságot és föltünést keltett politikai körökben az a hir is, hogy Teleki Pál gróf, volt miniszterelnök Párisba utazik és az eddigi tervek szerint hosszabb időt fog ott tölteni. A nyugtalanságot az okozza, hogy az utazásának célját titkolják. Teleki elutazása előtt a Beniczky-ügyre vonatkozó vallomását Írásban közölte a mentelmi bizottság elnökével. Andrássy Gyula miskolci szerepléséről vidám dolgokat közöl a “Világ”. Andrássy bankettje valóságos gunyvacsora volt, alig tudtak néhány polgárt asztalhoz kényszeriteni, mig ugyanakkor a Kereskedők és Gazdák Köre kontra-vacsorát rendezett, amelyen megjelent Bottlik József nemzetgyűlési alelnök is és igen nagyszámú közönség. * * * KÁROLYI MIHÁLYT, a magyar népköztársaság első elnökét tudvalevőleg kiutasították Olaszországból. Károlyi erre a belgrádi kormánytól kért menedékjogot, amit meg is kapott. Károlyi azóta Jugoszláviában tartózkodik. Zágrábban egy ottani lap szerkesztőségében további terveiről akként nyilatkozott, hogy néhány hónapig szeretne nyugodtan dolgozni emlékiratain, melyek az ősszel fognak francia, angol, német és magyar nyelven megjelenni. A menedékjognak Károlyi részére való megadása mindenfelé — nyilván magyar forrásból eredő — üres találgatásokra adott alkalmat. Többek között azt hiresztelik, hogy Károlyit, aki állítólag bolsevista, azért csempészték a magyar határra, hogy arra alkalmas pillanatban öt, mint a baranyai köztársaság elnökét, eljuttassák Pécsre. Az igazsághoz hiven meg kell állapítani, hogy Károlyi sohasem volt bolsevista, hanem mindig a demokratikus köztársaságnak volt meggyöződéses — természetesen Habsburg-ellenes — OOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXDOOOOO I MA ESTE ö napi munkája után gondoljon arra, Q hogv egy érdekes magyar könyv O mellett néhány napig olcsón és él- U vezetesen elszórakozhat. Ha most V ir egy levelező lapot és kér egy 32 V oldalas ingyen könyv árjegyzéket, V könnyen és élvezetesen válogathat X jó könyvekből. Kérjen tehát még X ma árjegyzéket tan jöjjön el sze- X mélyesen hozzám. Több ezer köte- X tes szép könyvkészletemet dijtala- Q nul nézegetheti. Q MOLNÁR 8 MAGYAR KÖNYTKERESKRDÉSE Q 1508 SECOND AVENUE W New York City a CKX>CKXXXXXXXXXXXkX)0000000000
