Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)

1921-05-29 / 22. szám

1921 junius 18 AZ UJ KOR 17 hive. Az is merész állítás, hogy Károlyit a magyar határra csempészték, mert hiszen Spalató'ban — tehát messze lent a tenger­parton — tartózkodik. SZÍNHÁZ Ha lélektanilag elemezzük azt a si­kert, amely Molnár “ Liliom”-át az aránylag kicsi Garrick színházból a jó­val nagyobb Fulton-ba kényszeritette, rájövünk arra, hogy a new yorki szín­házlátogatók több élvezetet merítenek az egyszerű, keresetlen szavakba ülte­tett s az igazi életet ecsetelő színmüvek­ből, mint azokból a fellengős zagyvasá­­gokból, amelyeket egy néhány lelkiis­meretlen színigazgató művészet címen traktál elibük. S velünk, magyarokkal együtt rájönnek arra is, hogy egy ide­genből hozott színdarab csak úgy nyújt­hat valódi szórakozást, ha — mint a szó­­banforgó mü esetében történt — a szö­veget érintetlenül hagyják a fordítók. Különben, Molnár aligha merte volna megálmodni, hogy ez a darabja éppen itt, a maradinak ismert Amerikában, fog Vakációra készül? HARFELD VILLA a neve a környéken legismertebb, a CATSKILL hegységben legszebb fekvésű nyaralónak, ahol zene, für­dés, csónakozás, halászás, vadászás, tennisz stb. testedző sportokon kívül igazi MAGYAR KONYHÁN készült Ízletes eledeleken élhet. DE SIES­SEN, mert a hely a legkeresettebbek egyike. Cim: WEISS & LOWY Box F, Fleischmanns, N. Y. New yorki cim: 1228 CLAY AVENUE. Elsőrangú vasúti közlekedés a West Shore vonalon. akkora sikert aratni, ami szintén csak bizonyíték amellett, hogy a fiatal Ame­rika ezen a téren is rohamos léptekkel halad előre. őszinte elismerés illeti meg a Theatre Guild-et azért, hogy Schildkraut József, Le Galliene Éva s más nagy tehetségű művészek közreműködésével vitték színpadra ezt a szivekbe markoló csi­bész-históriát. Már megszoktuk, hogy mindén szín­házi évad folyamán egy tucatnál is több operette (kül- és belföldi eredetű) kerül műsorra, ami korántsem jelenti azt, hogy mindegyik túléli a szórakozásnak ezt a fajtáját favorizáló közönség jóhi­szemű kritikáját. Ellenkezőleg, elenyé­szően kevés azoknak száma, amelyek egy csapásra befészkelik magukat a kü­lönben meglehetősen elnéző közönség kegyeibe. Az előreláthatólag hosszuéletüek kö­zé tartozik “The Last Waltz” (Bucsu­­keringő) az előttünk, magyarok előtt jól ismert bécsi Strausz Oszkárnak leg­újabb, európaszerte határozott sikert el­ért operettje, amelyet a fényes berende­zéséről s nagyságáról ismert Century színházban állandó telt ház előtt produ­kál egy több, mint száz tagú válogatott társulat, amelynek élén a nagytehetségü Eleanor Painter, Mr. Woolf s A. Barton (komikus) állanak. A darab zenéje tényleg fülbemászó s rögtön felismerhető benne a Strausz­­zamat. Az előállításról, diszletezésről, stb. nem is szólunk, hiszen tudvalevő, hogy az amerikaiak ennek mesterei; se pénzt, se fáradtságot nem kiméinek, ha valamihez hozzáfognak. (ÚJLAKI.) Békakoncert (HORTHYORSZÁGBAN.) Forró nyári estén, pocsolyás tóban, hangos lett a verseny a káka-csomókban, Zöld békaporontyok kora torzszülöttek Iszapos tóban — urakká lettek. Csatorna-árok volt a hazájuk, de az özönvíz leszakadt rájuk; s mig mások vetését mind tönkretette, őket a vihar összesöpörte! Mig a jégfelhőkből villámok hulltak, addig a békák mind meglapultak. De a vihar múltán, holdfényes éjjel zsombékra mászva, szétnéztek kéjjel s harsogni kezdték. — Itt vagyunk! Élünk, fölfujt tokával semmitől se félünk s a csillagokhoz fölkiabálunk; — Ti csak reszkessetek, mi szilárdan állunk! Mindenki néma, mindenki hallgat, elfojtott sóhaj könnyet takargat. Romok közt élni óh! milyen rémes! Csak az ő torkuk hangos, csak az ő hasuk fényes. Csak ők nem törődnek iszappal, sárral s mentik a hazát nagy kuruttyolással: — Urrak a pappok! Decsak a naggyok! kereszténykurzus lovagja vagyok! PRETE MISTERIOSO.

Next

/
Thumbnails
Contents