Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)
1921-05-29 / 22. szám
Előre Képes Folyóirat Jogi tanácsadó (Ennek a rovatnak célja, hogy az amerikai magyar munkásságnak minden közérdekű jogi kérdésben tanácsot és felvilágosítást adjunk. Időközönként egyes közérdekű jogi kérdéseket fogunk itt röviden tárgyalni és olvasóink közérdekű kérdéseire e rovatban fogunk választ adni. Csak teljes névvel és címmel ellátott kérdéseket veszünk tekintetbe és semmi körülmények között nem válaszolunk ezekre a kérdésekre levélileg.) HOGYAN VÁLHATNAK EL TÖRVÉNYESEN AZ AMERIKAI MAGYAROK? 1 i Dacára a kapitalista társadalom házassági szentségének, vagy talán épen ennek folytán, ez a kérdés minden másnál fontosabb. Az amerikai magyarok jogi életének legfontosabb részét épen a válóperek képezik és épen ezért erről a kérdésről akarok első sorban beszélni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk azt, hogy egész Magyarországon, tehát úgy a csonka, mint a lefoglalt területeken is, ez idő szerint a régi magyar házassági jog van érvényben és igy az, amit e tekintetben elmondunk, minden magyarországi származású nem amerikai polgárra áll. A magyar házassági jog szerint magyar állampolgároknak házassági ügyében csak a magyar bíróság van jogosítva eljárni. Ha tehát valaki, akár Magyarországon, akár itt kötötte meg a házasságot, ha a házasfelek mindketten akár Magyarországon, akár itt élnek, ha az egyik házastárs akár itt él, akár odaát maradt, a magyar törvények szerint csak magyar bíróság választhatja el őket. Ha tehát magyar állampolgár házassági ügyében amerikai bírósághoz fordul és az a házasfeleket elválasztja, ez a magyar törvények szempontjából érvénytelen. Ennek folytán az elválás után kötött házasság nem törvényes házasság, az abból származó gyermekek házasságon kívül születtek és aki a második házasságra lépett, az a magyar .örvény értelmében kettős házasságot követett el. Itt Amerikában ez nem adhat okot bonyodalmakra, de igenis bonyodalmakat idézhet elő, ha az illető visszamegy Magyarországba vagy ha a gyermekek Magyarországon elhalt rokonaik vagyonát akarnák örökölni. Az amerikai magyar, ha törvényesen el akar válni, két utat választhat. Ha mindkét házasfél itt él, akkor váljanak el itt az amerikai törvények alapján és az ítélet alapján bármelyik fél megindíthatja a válópert odahaza, akkor, ha hazamegy, vagy ha szándékában van hazamenni. Ha pedig akár egyik, akár másik házasfél odahaza él, akkor a legjobb, ha az amerikában élő és válni akaró fél magyar bíróság előtt indítja meg a válópert, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a házasságot itt vagy odaát kötötték meg. Hogy milyen okmányokra van szükség és hogy melyik bíróság előtt indítandó meg a válóper, ez iránt legjobb, Ruttkay Jenő bankháza a 18 év óta fennálló magyar bank-BANKBETÉT UTÁN TÖRVÉNYES KAMAT. ház, amely az amerikai magyarság pénzküldési és hazautazási ügyeit közismert pontossággal és lelkiismeretességgel intézte a múltban is, ma is. — Pontos cim: 106 Avenue B, New York, N. Y. ha a válni akaró fél valamelyik magyarországi ügyvédet kérdezi meg, miután az amerikai diplomával bírók ezt nem igen tudják és ha tudják is, nem akarják tudni, mert hiszen édeskevés hasznuk van abból, ha valaki Magyarországon indítja meg a válópert. Dr. Juris.---------o--------ÉRZÉSEKRŐL — EMBERRŐL A szenvedély, a gyilkos, könyörtelen és legyőzhetetlen szenvedély egyformán öli meg a lelket és a testet; hiábavaló ellene minden küzdelem, elvész az, akit egyszer száz karjával megragadott. Alattomosan közeledik áldozatához, bóditó, gyönyörteljes viziökat mutat neki, lesülyeszti az önbecsülést és a jellemet a piszkos kéjelgés állatias mocsarába; aki egyszer megizlelte mérgét, melybe kárhozatos gyönyör van keverve, soha arról lemondani többé nem tud. Lassan, fokozatosan, szinte észrevétlenül öli meg áldozatát, aki csak gyönyört érez és elkábitott, felhőkbeburkolt agyával nem tudja felfogni, meglátni a gyönyörviziók mögött a valóságot, a rettenetes lelki nyomort, a test lassú kinhalálát és amidőn néhanéha öntudatra ébredve egy ideig küzd ellene, azután annál jobban, annál mértéktelenebbül lesz rabjává. Lassan öl, de halála annál rémesebb és amidőn nyomorult, állatias butasággal vigyorgó áldozatát már egészen belerántotta a mocsárba, amidőn már megölte benne a lelket, a nagyravágyást, önbecsülést és a szeretet, mindent—mindent, ami csak emberré, igazi, szenvedő, érző értelmi emberré tette, akkor eldobja magáról a mosolygó álarcot, most már nem bóditja el átkos gyönyörűségeivel, hanem busásan megfizetteti vele azokat, most már nyíltan megmutatja kínoktól vonagló, megőrült áldozatának vigyorgó, hahotázó halálarcát, elveszi tőle a vért, az erőt, a gondolkozást és amidőn már eléggé megkinozta áldozatát, amidőn már semmije sem maradt, amit elvegyen tőle, a legnyomorultabb, legkínosabb és legszégyenletesebb halállal öli meg. Óvakodj a szenvedélytől, melynek bár gyönyörű az élete, de annál rettenetesebb a halála; szenvedély elől, ha úrrá lett rajtad, nincs menekülés! K. H. — 12 —