Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)

1921-05-22 / 21. szám

Előre Képes Folyóirat hogy annál erősebb a vágy, mennél nagyobbnak tűnik fel nekünk az élve­zet, amelyet a vágy kielégítése nyújt. Ismét erősebb a vágy annál, aki cse­lekvésre hajló, mint annál, aki termé­szeténél fogva nyugodtabb vérmérsék­letű. A szokás is nagy befolyással van e jelenségre: annál, aki vágyát kielé­gíteni szokta, erősebbek a vágyak, mint annál, aki azoknak ellenáll és azokat elejétől fogva nem elégíti ki. (A szenvedélyes kártyás, az iszákos ember.) Az akarati cselekvés az itt tárgyalt vágytól egy uj tényező hozzájárulása által különbözik; az akarati cselek­vésnél a vágy kielégítésére szolgáló tevékenységnek mint a célhoz vezető eszköznek a képe járul hozzá. Annak felismerése, hogy egy bizonyos tevé­kenység, mint ok, létrehozza a vágy kielégítésére szolgáló dolgot mint célt teszi a mozgást akarati mozgássá, — vagyis cselekvéssé. EGOIZMUSZ ÉS ALTRUIZMUSZ. ,Az ember a szociális gerinces állatok­hoz tartozik és igy, mint minden szociá­lis állatnak kétféle kötelessége van, először önmaga iránt, másodszor azon társadalom iránt, amelyhez tartozik. OOOOCtOOOOOOOCxDCXXXXXXXXXXXXXXXi § Tanácsért 8 § Orvosságért § 8 Kitűnő Szépitőszerekért 8 0 soha máshova ne menjen vagy x 8 írjon, mint Amerika legjobb 8 3 patikájába, amelynek elme: 8 Dl. VARGA JANOS 3 óhazai gyógyszerész X x 1299 Second Avenue, 8 8 (Cor. 68th St.) 8 1 New York, N. Y. 8 8 ÍRJON Még MA! 8 ^OCXXXiOCKXXXXXXJOOOCXXXXXXXXXXX» Az elsők az önszeretet (egoizmusz) parancsai. Mindkét parancs, egyenlően jogos, egyenlően természetes és egyen­lően nélkülözhetetlen. Ha az ember rendezett • társadalomban akar élni és ott magát jól érezi, úgy nemcsak a ma­ga boldogsága után kell törekednie, ha­nem ama községért is, amelyhez tarto­zik és ama “felebarátaiért” is, akik a szociális egyesülést képezik. El kell is­mernie, hogy sikerjeik az ö sikere is, szenvedéseik az ö szenvedése is. Ez a szociális alaptörvény oly egyszerű és oly szükséges, hogy nehezen érthető az, hogyan lehet ezt az elméletben és a gya­korlatban ellentmondónak találni; és nílégis úgy történik ez ma is, mint ahogy évezredek óta történt abban a társada­lomban, amely egymás kizsákmányo­lásán alapszik.---------o--------­ÖRÖK HARC ÉS NÁSZ Én asszonyom, be jó, ha bántlak: Meakulpázok, megtörök, sírok, Várlak, kívánlak. Én asszonyom, be jó, ha rossz vagy, Szivemben százszor, százszor megöllek, Űzlek, gyűlöllek. Én asszonyom, ugy-e, hogy igy lesz? örök lesz a mi nagy csatázásunk S örök a nászunk. ADY ENDRE.---------0--------­BRILLIÁNS — Kemény Simon — Szájam királyi biborszó'nyegén Torzarcu szitkok vánszorognak, Részeg, vad átkok tántorognak, S ajkam ezt tűrni kénytelen, szegény. Agyam sikátoraiban dühöng A csó'cselék és feltolakszik; Sárral dobál, mert rád haragszik, De a szívben: ott halálos a csönd. Hangosak a lelkem lebujai, És züllött népük sorra lázad. De hozzád kúszik az alázat És simogatnak félénk ujjai. Képed agyamban mégis tündököl, Mint a brilliáns a diadémon, A melyen nincs se sár, se vérnyom, S mely oly nagy, mint két összetett ököl. A szerkesztő postája Julius F. Bronx. — Sajnáljuk, de magánlevélben nem vállalkozunk verseket bírálni. Beküldött “költemé­nyei” közül pedig nem közölhetünk egyet sem. A versírás elemi fokát sem ütik meg. ön még valamit ígérő kezdőnek sem mondható. Bridgeporti “Közönyöshöz-beszéd” cimü verse nem felel meg a mi mér­tékünknek. Tud ön jobbat is Írni, — ha akar. Csak próbálja meg. N. B. City. — Ezúttal nem lehetünk figyelmesek, imlert a verse nem jó. “Nyiló virágszálka” Chicago, 111. — Lapötyi Bellával találkoztunk és ő teljesen érintetlen tisztasággal azt mondotta nekünk, hogy annak a 12 soros ostobaságnak a legépirója na­gyon sokat érő “valaki” — az állat­kertbe. —------10--------­A barátok mint kisértetek. Ha na­gyon megváltoztunk, akkor barátaink, akik nem változtak meg, saját múl­túnk kisérteteivé válnak: a hangjuk árnyékszerüen, borzongatva hangzik felénk — mintha önmagunkat halla­­nók, de fiatalabban, keményebben, éretlenebbül. Kényszerült figyelem. Almiint észre­vesszük, hogy valaki a velünk való társalgásban kényszeríti magát a fi­gyelemre, biztos jelét láthatjuk an­nak, hogy nem szeret már minket. Egy keresztényi erény útja. Ellen­ségeinktől tanulni a legjobb ut arra, hogy szeressük őket: mert ez hálára hangol irántuk. Wilde. A mai kor legjobb találmánya! ■. . Minden munkásnak és \ / munkásnőnek s z ü k s é ge • 1 van egy védőnadrágra vagy haskötőre operáció előtt vagy után. Ha fel­veszi, rögtön kényelmesen érzi magát. Megrendelést mérték után csinálok. H. J. HUETTNER . . i 1270 SECOND AVE. * # J NEW YORK. — 16 —

Next

/
Thumbnails
Contents