Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)
1920-10-10 / 40. szám
ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT Bulla és a büntető törvény korlátáit soha magyar uralkodó nem zuzta-tiporta össze olyan véresen, mint Horthy Miklós. Pedig ö kisszerű, condottoirealak, a Sförzákhoz sokkal inkább hasonlatos, mint báűmiely királyhoz. A gyilkos és jogtipró királyok fejedelmek voltak, többé-kevésbé a törvényesség leplében, a törvényes királyság égisze alatt öltek, raboltak és nyomorgattak. Nem mintha ez lényegbeli különbség lenne, de azért mégis valami eltérés. Horthy Miklós abból a fajtából való, antelyik hullákon keresztül hatol a királyi trónig, gyilkosként ül bele, azután megszentelt, fölként, magasztos, istentől küldött uralkodó akar lenni. Sokkal közelfekvőbb itt a római történelem példatára, amelyben ugyancsak polgárháborúk és forradalmak után a győztes pártok vezérei vérrel lépnek a trónra. Sulla, a reakciós diktátor tömegeket proskibáltat, a fél ellenpártot legyilkoltatja s azután mint faustus et felix — kegyes és boldog —• nyugodtan uralkodik. Octavianus, a kompromisszumos diktátor, ezreket gyilkoltatott, teljesen hidegen — nyugodt lélekkel uralkodik mint diktátor, aztán császár lesz s amikor császár, kegyelmes akar lenni és jóságos. A Julia-Claudia-dinasztia minden következő tagja elődjének holttestén lép a trónra s a gyilkos azután istenül imádtatja magát. De van egy nagy különbség Horthy Miklós és a római diktátorok között. Ez a különbség is Horthy rovására esik, pedig ami a vérfürdők arányait illeti, e tekintetben még a római arányok felélnek (meg leginkább Horthy arányainak. Rómában egy arisztokratikus köztársasági pártot gyilkoltatnak és igy tömegérdekeket mozdítanak elő. Horthy Miklós gyilkosságai ellenben a reakció utj'át akarják egyengetni. 00CO0000000000000000CK300000000 ITel. Rhinelander 6321 X GELBER SZIDOK Sütödéje és cukrászdája 8 808 East 78th St., New York 8 2nd Avenue közelében. 8 oooooooooooooooooooooooooooooo És mindenekfölött: tulnagyok a példák, Sulla és Octavianus nagyszerű képességű emberek, Horthy Miklós egészen törpe. Az ő utjhoz a törzsfőnökök trónralépési útja hasonlit, vagy a legjobb esetben a balti bárók iparkodása, akik királyok akarnak lenni, a Kolcsaké vagy Semjanové, aki mongol nagykirály szeretett volna lenni. De a törzsfőnökök módszere mégsem való a XX. század Európájába. Épugy nem, mint ahogy a XX. sózzad népe már nem a törzsfőnökök népe. A XX. században imiár mindenki tudja — ami eddig is úgy volt ugyan, de nem akartak róla tudomóst venni—, hogy- a nép és diktátor közül csak a diktátor pusztulhat. Nem a magyar nép, hanem Horthy. A nép megmarad, a nép örök s a gyilkosokat lerázza magáról. —i. ,Abban természetesen egyetértünk, — 5 — hogy minden népirtó diktátornak el kell pusztulnia, de a szellemes és a királyokhoz túlságosan jóindulatú cikkíró hibája, hogy egy szóval sem tartja szükségesnek érinteni ebben a cikkben azt, hogy hát hog an is kellene gyorsabban megszabadulni a királytól, a királyság kisértő visszatérésének ve- :: szedelmétől a magyar népnek. Ott a jó példa, csak rá kell mutatni Szoviet Oroszországra, ahol ugyancsak alaposan elment a cár és a cárizmus és jj még csak nem is kisért a visszatérte. Ezt kellene minden jelenségével megérteni a mlagyar parasztságnak. Akkor a megszabadulás könnyebben menne.---------o------— ŐSZ Mozdulnak már a fák És borzongnak a lombok, S a messzi-messzi dombok Szürkék a ködön át. S faluk fölött, tanyák közül Sirnak az éjszakák. Mozdulnak már a fák, A vadludak és a gémek Szárnyán a vándor szélnek Elhagyják a határt S a pusztán elbusul a nyáj: Nincs vigalom, nincs ének. Mozdulnak már a fák, Menni akarnak, menni, Valahol fölkeresni Egy naposabb hazát: Ahol se hó, se köd, se szél Nem fogja őket verni. Mozdulnak már a fák, S velük játszik egy álom: Rigófütty, lombos ág, Napos mezők a tájon, Illat és fénylő reggelek, Fészek és madárcsalád. Mozdulnak már a fák, De indulni nem bírnak S dühükben zugnak, sirnak, Mert messzi a világ, Ahonnan int, üzen nekik A nyár és a délibáb. Peterdi Andor. MHitteurfifcütEááiíiiádfllífeMkMI Ü
